A 2009-es eredmények összevethetők korábbi kutatások tapasztalataival. A rendszerváltás előtti állapothoz képest 1999-re a zöldség- és gyümölcsfogyasztás esetében két nagyobb mértékű változás történt: többen vásároltak zöldséget, gyümölcsöt (talán mert eltűnt a háztáji, s megjött a bevásárlóközpont), illetve a minősé-érzékenyek rovására megnőtt a realista, tehát az ár és minőség között egyensúlyt kereső fogyasztók aránya. Az elmúlt tíz évben ehhez képest csak annyi történt, hogy még elterjedtebbé vált a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, vagyis továbbra is hajlandók vagyunk ésszerű árat fizetni a minőségért.

A cipő- és ruhavásárlás esetében a rendszerváltás során (nyilván az életszínvonal esése miatt) nagymértékben zuhant a minőségérzékenyek aránya, s megnőtt az árérzékenyek és nem vásárlók tábora. Az utóbbi tíz évben nagy változások nem történtek ebben a termékcsoportban sem, de azért kis mértékben csökkent a nem vásárlók, s nőtt a realista fogyasztók aránya.

Míg a nemek között nincs eltérés az ár- és minőségérzékenyek arányában, addig a kor előrehaladtával mindhárom jószág esetében (de legerősebben a divatérzékeny cipő- és ruhavásárlók esetében) erősen nő az árérzékenyek, s kissé csökken a minőségérzékenyek aránya. Az iskolai végzettségtől (nyilván részben a gazdasági aktivitás és a jövedelemszint eltérései miatt) az ár- és minőségérzékenyek aránya mindhárom jószág esetében (de legerősebben a tartós fogyasztási cikket vásárlók körében) erősen függ: az alacsony iskolai végzettségűek között az előbbi, a magasabb iskolai végzettségűek esetében az utóbbi dominál - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményben.

Privátbankár - Fokasz Oresztész