A fogyasztóvédelmi törvény legutóbbi módosítása megtiltotta a fogyasztói csoportok szervezését, de megengedte azt, hogy a 2012. január 1-je előtt létrehozott fogyasztói csoportba - a kieső fogyasztó helyére - újat lehessen felvenni.

Miután a fogyasztói csoportok - például lakás vásárlására - akár 10 éves időtartamra is létrejöttek, időbe telik, amíg az utolsó is megszűnik közülük. Miután eddig szabályozás nélkül működtek, így a hátralévő időre a kormány szabja meg a működésük feltételeit.

A felügyeletet a kormány a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságra bízza. A csoportszervezőknek a működő csoportokat január utolsó napjáig kell bejelenteniük a hatóságnál.

A fogyasztói csoportok a rendszerváltás idején jelentek meg Magyarországon. Létjogosultságukat akkor a magas infláció, valamint a fogyasztási eszközök hiányzó finanszírozása indokolta. A működésük lényege egy példán bemutatva: ha 100 személy minden hónapban félre tudja tenni egy autó század részét, akkor mindannyian 100 hónap múlva jutnak autóhoz. Viszont ha csoportba szerveződnek, akkor már az első hónap végén kisorsolható közöttük egy autó, és ez így megy a századik hónapig, vagyis a legutolsó jár olyan rosszul, mint valamennyien jártak volna, ha nem szerveződnek csoportba. Ha magas az infláció, akkor az előrehozott vásárlás is olcsóbbá teszi a terméket.

A Gazdasági Versenyhivatal rendszeresen bírságolja a csoportszervezőket, miután azok tipikus hirdetése így szól: hitelt adnak, BÁR-listásoknak is. Vagyis megtévesztik a fogyasztókat. Az akkori kormány 2001-ben készített egy, a működésüket szabályozó rendeletet, amely a hitelintézetek mintájára határozta meg a működésüket. A csoportok lobbiereje azonban akkora volt, hogy addig tologatták a hatálybalépést, amíg 2004-ben a rendelet kikerült a jogrendszerből.