Évek óta először nyugodtan alszanak a budapesti bulinegyed tősgyökeres lakosai, a krakkói főtér üres, és folyamatos közelharc helyett teljesen nyugodtan át lehet sétálni a prágai Károly-hídon, kezdi a kelet-európai buliközpontok koronavírus ideje alatti számbavételét a Guardian cikke.

A járvány persze óriási sebet ütött azon városok vendéglátó ágazatán is, melyek a közmondásos brit legénybúcsúk kedvelt célpontjai, de a kényszerszünet miatt most a buliközpontoknak lehetőségük adódik arra, hogy átgondolják, mit kezdjenek a túlturistásodottságukkal.

Lehetőség az újratervezésre

A fapados repülőjáratok megjelenése párosítva a nyugati pénztárcával mérve alacsony árakkal egyszerre átok és áldás. Barbora Hrubá, a Prága turisztikai stratégiájáért felelős testület képviselője azt mondta a lapnak, hogy a prágaiak már hosszú ideje panaszkodnak arról, hogy úgy érzik, a város már nem az övék. A számok tükrében ez érthető: évi 9 millió nemzetközi látogató keresi fel a cseh fővárost, mellyel az Európa negyedik leglátogatottabb városa, Párizs, London és Róma után. A turistákat azonban jellemzően nem érdekli az ország többi része, sőt, Prága nagyja se: átlagosan 2,4 napot töltenek ott, az idő java részében a sörözőkkel megpakolt óvárosba zsúfolódva. Emiatt a helyi élet az utóbbi években többnyire ki is szorult a városközpontból.

"Ez egy remek lehetőség, hogy máshogyan építsük- és indítsuk újra a turizmust a városban. Más látogatókat akarunk, akik mást is megnéznek, nem csak a leghíresebb műemlékeket a városközpontban"

- mondta Hrubá.

Karácsony Gergely is arról beszél, hogy mint annyi más nagy európai turistaközpontban, itt is besokalltak már az emberek a turizmus mértékétől. Budapest főpolgármesterének a szándéka az, hogy szétterítsék a turisztikailag érdekes pontokat a városban, és hogy megváltozzon az idelátogatók összetétele - ne csak részeg legénybúcsúsok látogassanak a magyar fővárosba.

"Egyetértek azzal, hogy most kell újratervezni a teljes budapesti turizmust, hogy fenntarthatóbb legyen, a szónak abban az értelmében, hogy a helyi lakosság és a turisták közötti érdekellentéteket kigyomlálja, és alkalmas legyen arra, hogy több turisztikai látványosságot kínáljunk fel a városon belül"

- mondta Karácsony nemrég a 444-nek.

Válaszd a hazait - mást nagyon úgyse tudsz

Az ezen való morfondírozás nem új fejlemény, Európa-szerte az volt a mantra az utóbbi években, hogy vissza kell adni a városokat a helyieknek. De a korona-kényszerszünet most olyan lehetőséget teremtett a stratégiák újragondolására, ami sokkal nehezebb lett volna a normál üzemmódban működő városokban, a turistaözön közepette.

Idén nyáron a belföldi turizmus kerül fókuszba. A közép-európai országok jellemzően gyorsan mozdultak a koronavírus megjelenésére, és a hamar életbe léptetett korlátozásoknak köszönhetően a nyugat-európai adatoknál jóval kevésbé tragikus számokkal sikerült kivédekezni a járvány első hullámát. Az egész régió, így Magyarország is már a lazítás időszakában van, és bár a szomszédos országokból való beutazás is egyre puhul, azért a határok teljes megnyitására még valószínűleg várni kell.

A magyar nyár valószínűleg úgy fog kinézni, hogy a vidék feltelik, miközben a főváros kiürül - de most az ideiglenesen távozók helyére nem áramlanak majd nagy számban külföldiek. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója nemrég arról nyilatkozott a szervezet honlapján, hogy a belföldi turizmus valószínűleg túl fogja szárnyalni a tavalyi teljesítményét. Mint mondta, a foglalások aránya vidéken júniusra még csupán 16 százalék, júliusra viszont már 41 százalék, augusztusra pedig 59 százalék. Budapesten a külföldi vendégek elmaradása miatt egyelőre kedvezőtlenebb a helyzet, hiszen a júliusi foglalási arány 25 százalék, az augusztusi 35 százalék. A szálláshelyek egy része ugyanakkor csak később nyit, így ezzel együtt a foglalások száma is nőhet.

Csehország nem hagyja annyiban a főváros turisztikai értelmben vett parlagon heverését, és több programot is indítottak, mellyel Prága felfedezésére buzdítják a vidéki cseheket. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy jöttek ők ugyan vidékről, de csak egy koncert vagy más rendezvény kedvéért, és nem töltöttek el egy vendégéjszakát sem a városban a külföldi turisták hatására felsrófolt árak miatt. Idén sem külföldiektől, sem külföldiekre szabott áraktól nem kell tartani.

A lengyel kormány azt fontolgatja, hogy minden teljes munkaidős lengyel dolgozónak kiállít egy ezer zlotyis - 78 ezer forintos - utalványt, melyet csak belföldi utazásra lehet felhasználni. Így akarják felpörgetni az ágazatot.

Reménytelenség, remény

Közhely, de turizmusnak most a legkisebb segítségre is óriási szüksége van. Budapesten például hiába nyithattak újra a vendéglátóegységek, a lazítás első hetében, amikor még csak a teraszok működhettek, így is az üzletek fele zárva maradt a fővárosi bevásárlóutcákban - egyszerűen azért, mert nincsenek turisták.

Több egység tulaja is úgy látta, hogy a nyitással csak a meglévő veszteségeiket növelnék. Aki kinyitott, annak kevés vendéggel, 20-30 százalékos bevétellel zajlott a kijárási korlátozások utáni első hét. Múlt péntektől már a fővárosi vendéglátóhelyek belső terei is kinyithattak, ez talán hoz egy kis enyhülést, bár a külföldi látágatók hada nélkül ez is kérdéses.

Mindenesetre most az a remény él, hogy ha a döntéshozók úgy gondolják újra a városok turisztikai stratégiáit, hogy megfelelő hangsúlyt fektetnek a helyiek nézőpontjára, akkor olyan városok születhetnek, melyek a turisták számára is vonzóbbak. Hrubá így foglalta össze:

"Ha a helyiek boldogok, a vendégek is azok lesznek."