|
| (Kép forrása: MTI) |
Akadt olyan terület, ahol tavalyhoz képest 37 százalékkal nőtt az átlagos négyzetméterár. Míg tavaly 250 ezer forint alatti átlagos négyzetméteráron is lehetett a főváros környékén ingatlant vásárolni, addig idén már 257-326 ezer forint között alakult ez az ár.
Nem csak az árak, hanem a tranzakciók száma is nőtt az ingatlanközvetítő cég statisztikái szerint: idén már most annyi ingatlant értékesítettek, mint egy évvel korábban 12 hónap alatt.
A legkisebb mértékű áremelkedés az északi szektort jellemezte, amely terület agglomerációs viszonylatban tavaly még drágának számított. Idén a középmezőnyhöz tartozik. Ez korántsem jelenti azt, hogy ez a környék kevésbé lenne népszerű a vásárlók körében, de a nyugati és az amúgy sem alacsony árairól ismert északnyugati szektorok kétszámjegyű áremelkedésével nem tudta felvenni a versenyt.
„Az északi agglomerációs terület hosszú évek óta töretlen népszerűségnek örvend a Budapestről kiköltöző, csendesebb és nagyobb életteret kereső családok körében. Fóton és Dunakeszin is folyamatosan épülnek az újépítésű ikerházak, sorházak, de a használt családi házak között is bőven lehet válogatni.” – nyilatkozta Mokos Zoltán, a Duna House most megnyitott fóti irodájának vezetője és partnere.
„Az agglomerációs területek ingatlanárai között a trendek alapján kezdenek csökkenni, eltűnni a különbségek, idén az eddig legolcsóbb területek drágultak a legjobban, így zárkózva fel a drágább agglomerációs területekhez” – folytatta Mokos Zoltán.
Hol drágultak a legjobban a házak?
Tavaly és idén is az északnyugati szektor bizonyult a legdrágábbnak, köszönhetően a 16 százalékos áremelkedésnek. A legnagyobb árnövekedés azonban nem ott, hanem a nyugati szektorban ment végbe, ahol a négyzetméterár egy év alatt 37 százalékot emelkedett. Így azon a környéken már 326 ezer forint az átlagos négyzetméterár, amely már-már megközelíti a főváros külsőbb területeinek lakásárait.
Budapesthez közel, legkedvezőbb négyzetméteráron a déli agglomerációs területeken lehet ingatlant vásárolni, ahol az átlag 2018-ban 257 ezer forint. Ez 2017-hez képest 20 százalékos növekedést jelent.
Az agglomerációban vizsgált települések listája:
• Északnyugati szektor: Budakalász, Dunabogdány, Leányfalu, Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisvörösvár, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pócsmegyer, Pomáz, Solymár, Szentendre, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Üröm, Visegrád
• Északi szektor: Csomád, Csömör, Dunakeszi, Fót, Göd, Őrbottyán, Szob, Sződ, Sződliget, Vác, Vácrátót
• Keleti szektor: Csömör, Gödöllő, Isaszeg, Kistarcsa, Mogyoród, Nagytarcsa, Pécel, Veresegyház
• Délkeleti szektor: Alsónémedi, Ecser, Gyál, Gyömrő, Maglód, Ócsa, Üllő, Vecsés
• Déli szektor: Diósd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Érd, Százhalombatta, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Tárnok, Tököl
• Nyugati szektor: Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Páty, Telki, Tinnye, Törökbálint, Zsámbék
Nem egyedül várta a belga kormányfő. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
