A Profession.hu legfrissebb, saját adatbázison alapuló felméréséből kiderül, hogy melyek azok a területek és munkakörök ahol a munkaerőhiány következményeként leginkább nőttek a nettó bérek. Noha általában a bérek emelkedése a jellemző, van olyan terület, amire a munkaerő túlkínálat miatt épp az ellenkezője igaz.
Minden területen nőtt a feladott hirdetések száma
Arról már számtalanszor írtunk mi is, hogy az egészségügytől kezdve az építőiparig ma szinte minden területen munkaerőhiány van Magyarországon. Ez jól látszik abból, hogy 2015 és 2017 között a fizikai és betanított munkából megduplázódott az álláshirdetések száma, de banki és biztosítási bróker pozíciók esetében is 40 százalékkal több állásra kerestek képzett munkatársat – közölte a Profession.hu a Privátbankár.hu-val. A cégvezető és menedzsmenti feladatok ellátására 56 százalékkal nőtt a feladott hirdetések száma. Emellett – főleg az IT szektorban – számos olyan hiányszakma van, amelyekre a jelenlegi munkaerőpiaci válságtól függetlenül, folyamatos a kereslet.
Jelentős béremeléssel csábítják a munkaerőt a cégek
A munkaadók hirdetéseiben szereplő nettó fizetések átlaga a programozók és fejlesztők esetében tavaly elérte a 445 ezer forintot, ami két év alatt 20 százalékos emelkedést jelent. A termelő és szolgáltató iparban uralkodó egyre nagyobb humán erőforrás hiányát jól szemlélteti, hogy tavaly egy betanított munkásnak átlagosan 163 ezer forint fizetést ajánlottak (27 százalékos növekedés), ami nem sokban marad el a konyhai munkáért kínált 177 ezer forint (54 százalékos növekedés) átlagfizetéstől. Nagy a kereslet a takarító munkatársak iránt is: a nekik ajánlott bér 41 százalékos növekedéssel eléri a 140 ezer forintot. Elfogytak az ácsok és az asztalosok, akik akár 225 ezer forintot is hazavihetnek havonta, (30 százalékos növekedés), de felszolgálóként is reális elvárás a 190 ezer forintos fizetés (28 százalékos növekedés). Munkaerő túlkínálat egyedül az adminisztrátori kategóriában van, ahol 11 százalékot csökkentek a bérek.
Vonzóbbak azok a cégek, amelyek nem árulnak zsákbamacskát
Bár a KSH adatai szerint csak az utóbbi évben 13 százalékkal növekedtek a bérek, még mindig nem érték utol a nyugat-európai fizetéseket. Ebben az erősen humán erőforrás hiányos gazdasági környezetben sem lehetetlen munkaerőt találni, de ehhez gyökeres szemléletváltásra van szükség. Az a cég lesz hosszú távon sikeres a munkaerőpiacon, amelyik felismeri, hogy új toborzási szokásokat kell kialakítania.
„Tapasztalataink szerint azokra a hirdetésekre, amelyekben szerepel a várható fizetés, 30 százalékkal több jelentkezés érkezik” – mondja Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési és termékmenedzsment vezetője.
Jókora különbségek a fizetésben
A boltok eladóinak fizetései között százeres nagyságrendű bérkülönbségek is vannak. A legnagyobb iparcikk áruházak többet is fizetnek, mint az élelmiszeresek - ezt már a Blokkk.com írja.
Januárban a versenyszférában a havi bruttó átlagkereset a fizikai dolgozók körében 237 ezer forint volt, a kereskedelemben (bolti kiskereskedelemben, jármű kereskedelemben, nagykereskedelemben együtt) 218 ezer forint. A boltokban az eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó 214 ezer forintról kaphattak bérszámfejtést.
A bér függ a munkakörtől, az árusított terméktől, a bolt földrajzi elhelyezkedéstől és bizony az alapterületétől is. Vannak is különbségek, jócskán, amelyek 2018 elején 100 ezer forint körül mozogtak, a nagy bolt többet, a kis bolt kevesebbet tud fizetni az eladóinak. A boltokban dolgozók létszámát nézve a legkisebbek (5-9 főt foglalkoztatók) végül hasonló kereseti lehetőséget kínálnak a fizikai dolgozóknak, 170-180 ezer forint között.
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
