Megtelt a Kossuth tér – így tüntettek a tanárok

Pedagógustüntetés a Kossuth térnél. MTI Fotó: Marjai János

A szombati pedagógustüntetés résztvevői délelőtt a Jászai Mari térről indultak az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai oktatási államtitkárságát érintve érkeztek a Kossuth térre, ahol többen is beszédet tartottak. A Pedagógusok Szakszervezetének mai demonstrációjához 48 szervezet csatlakozott. A tanárok mellett ott voltak az egészségügyi dolgozók, a szociális munkások és a hivatali dolgozók is megjelentek. "Nem hagyjuk, nem hagyjuk!" - skandálták mindvégig a demonstrálók, mint ahogyan az "Orbán takarodj", "Maffia", "Hazaáruló", "Mocskos Fidesz" skandálások is többször elhangzottak.

Nem balhézni akarnak

"Mi nem balhézni jöttünk, hanem azért, mert nem hagyjuk a gyermekeink jövőjét" - mondta beszédében a demonstráció első felszólalója, Varga Andrea. Az Autonóm Területi Szakszervezet (ATSZ)  elnöke Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter héten tett kijelentésére reagált. A miniszter csütörtökön azt mondta, ha fontos az oktatás a pedagógusoknak, akkor “nem balhéval” kell rendezni a helyzetet.

Az ATSZ elnöke úgy látja, a kormányzat csak belenget "valami béremelést", sokszor és sokat beszélnek róla, de a pénz nagyon lassan érkezik meg. "A cél, hogy azt higgyék az emberek, hogy újabb és újabb béremelés történik, hogy csak arra megy az egész, hogy megosszák a tanárokat és irigyek legyenek egymásra - véli. "Látszategyeztetések, látszatkerekasztalok vannak, amit a tanárok el is fogadnak, hogy befogják a szájukat. Ellentétet szítanak, vádaskodnak, mert úgy gondolja a kormányzat, hogy a tanárok megoszthatóak" - tette hozzá Varga Andrea.

Se kréta, se fűtés

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint nem igaz, hogy a közszolgáltatások szolgáltatói vérszívói a nemzetnek. A ország versenyképességének feltétele a minőségi közszolgáltatás - mondta. De egy olyan ország, ahol nincs pénz krétára, fűtésre, kötszerre, nem lehet versenyképes.

A szakszervezet vezetője szerint a kormányzat 1400 milliárd forinttal adott kevesebbet ezekre a szolgáltatásokra az elmúlt években. "Mire számíthatunk még? Életpályákat ígértek, de csak megosztást, rászedést, itt-ott kicsi béremelést, máshol meg bércsökkentést kaptunk" - mondta Boros Péterné.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Nem történik semmi

Sándor Mária, a Magyarország a Magyar Egészségügyért Civil Társaság vezetője beszédét úgy kezdte: a pohár betelt, túlcsordult. A tanárok, az egészségügyi dolgozók és a közszféra alkalmazottai már egy éve az utcán vannak és tüntetnek, de semmi nem változott, hanem még rosszabb lett. "Nemzetrontás, ami megy" - mondta.

Sándor Mária szerint az egészségügyben 2007-óta nem történt béremelés, úgy látja, nincs igaza annak, aki azt mondta, hogy európai szintű betegellátás van Magyarországon, miközben eszközhiány miatt műtéteket kell elhalasztani, hónapokat kell várni egy-egy vizsgálatra.

Sándor Mária egyúttal kijelentette azt is: semmilyen fizetett ember nem áll mögötte. (A kijelentés Orbán Viktor azon mondatára utalt, amelyben a miniszterelnök azt mondta a Népszabadság információi szerint a háromnapos, zártkörű lilafüredi frakcióülésen, hogy külső erők által gerjesztett akciónak tartja a pedagógusok tiltakozási hullámát. Havasi Bertalan cáfolta, hogy a kormányfő ilyen kijelentést tett volna.)

Nem engednek a diktatúrának

Sándor Mária arra kérte a résztvevőket, hogy a fekete szalag mellé egy fehér szalagot is tűzzenek. "Mondjuk ki feketén, fehéren: nem engedünk a diktatúrának" - tette hozzá, majd arra kérte a jelenlévőket, hogy miután vége a rendezvénynek, 5 perces néma csendben tiltakozzanak, jelezve, hogy ők nem balhézni mentek.

Ezt követően Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója beszédében elmondta, könyörögni kell azért, hogy egy csomag papírt kapjon az iskola. Követelte, hogy a GDP 6 százalékát fordítsák oktatásra "Kedves kollégák, nem féljetek! Most kapkodnak, vagdalkoznak, ismeretlen terepre tévedtek, toporzékolnak, balhéznak" - mondta az iskolaigazgató.

A tüntetésen felszólalt Pilz Olivér is, a Herman Ottó Gimnázium tanára is. Lényegében innen indult az egész mostani pedagógustiltakozás, miután az iskola tantestülete levelet írt a kormányfőnek tiltakozva az oktatás állapota ellen. Mostani beszédében egy tanmesét olvasott fel, ami párhuzama volt a jelenlegi helyzetnek.

Nem hagyják!

Utolsó felszólalóként Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke kijelentette: a kormány tönkretette az oktatást. A nagy reform olyan oktatási rendszert hozott létre, amely a diáknak, pedagógusnak, szülőnek rossz. A reform olyan rendszert hozott létre, amely megfosztotta a gyerekeket a tanulás, a tanárokat pedig a tanítás szabadságától.  "Ki kell mondani, a hatalom tudatosan taszítja szegénységbe a felnövekvő nemzedék nagy részét" - mondta. A pedagógusok az átalakítások súlyos következményire folyamatosan felhívta a figyelmet, hiába. Ma már a kormányzat is belátta a rendszer hibáit és menteni a menthetőt.

"Elfogyott a türelmünk. Azért vagyunk itt, hogy közösen kiáltsuk, nem hagyjuk! Azért vagyunk itt, hogy megmutassuk, nem tűrjük tovább, hogy végleg tönkretegyék a gyermekeink jövőjét. Egy nemzet felemelkedésének a záloga az osztálytermekben van" - mondta.  A pedagógus szakszervezet elnöke szerint a tárgyalóasztalnál nem fog eredmény születni, mert ott nem kompetens emberek ülnek a kormányzat részéről, hiszen a köznevelés átalakításának terve a miniszterelnök ötlete alapján készült el, a döntéseket Orbán hozza - mondta Galló.

A PSZ elnöke beszédét egy dakota közmondással fejezte be: "ha döglött lovon ülsz, szállj le róla" - mondta Galló, majd hozzátette: "a köznevelés állatorvosi lova megdöglött, ideje lovat cserélni".

Sűrű hét áll a tanárok mögött

A Pedagógusok Sztrájkbizottsága korábban egy 25 pontból álló követeléssort állított össze, ebben egyebek mellett a tankötelezettség 18. évig történő visszaállításáért, a tananyag és a tanulói óraszám radikális csökkentéséért, az intézményvezetők munkáltatói és gazdálkodási jogának visszaállításáért, a pedagógusok kötött munkaidejének eltörléséért, adminisztratív terheik csökkentéséért emelték fel szavukat.

A tüntetést megelőzően a héten több tárgyalás is volt a szakszervezetek és a tárca között. A köznevelési kerekasztal kedden ült össze. Az akkori egyeztetést mind a tanárok, mind a szakszervezet eredményesnek ítélte.

A keddi tárgyalás eredményeképpen abban állapodtak meg, hogy:

• átalakul a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ költségvetése,
• módosul a közbeszerzések folyamata,
• és várhatóan még ebben a félévben megkapják az intézményvezetők a gazdálkodásukat segítő kártyát.

A kerekasztal után Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke pozitívumként említette, hogy az állami oldal a legkényesebb kérdésekben sem mondott nemet, így a következő fordulókból az állam szerepéről, az intézmények autonómiájáról, gazdasági önállóságáról is beszélni tudnak.

Balog el se ment

A pedagógusok sztrájkbizottsága és a szaktárca képviselői pénteken ismét összeültek tárgyalni, de eredménytelenül.

Konzultáció zajlott, megállapodás nem született a tárgyaláson - mondta Galló Istvánné a 3 órás egyeztetés után. Sajnálatát fejezte ki, hogy a sztrájkbizottsági tárgyalásra Balog Zoltán miniszter nem tudott elmenni. A minisztert helyettesítő parlamenti államtitkár, Rétvári Bence pénteken elismerte, a tárcavezető azért nem tudott megjelenni, mert a Fidesz szezonnyitó frakcióülésén a terrorveszély-kezelésről szóló tervezetről egyeztetett Lillafüreden - írta a Népszabadság.

De nem jelent meg a szakszervezetekkel folytatott tanácskozáson az oktatási államtitkár, Palkovics László sem, a szakterületet a minisztérium részéről Sipos Imre helyettes államtitkár képviselte. Galló Istvánné szerint a pénteki háromórás tárgyalás "csak egy konzultáció volt, megállapodással nem zárult". Hasonló ígéretek hangzottak el, mint a köznevelési kerekasztalon - tette hozzá.