A várakozásoknál lényegesen gyorsabban, 5,9 százalékkal nőttek a bruttó bérek februárban, míg az szja kulcs egy százalékpontos csökkentése miatt a nettó bérek 7,5 százalékkal nőttek, így a februári 0,3 százalékos infláció mellett a nettó reálbérek 7,2 százalékkal emelkedtek – közölte a KSH adataira reagálva Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a Privátbankárral.
Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó bérnövekedés 6,6 százalék, a nettó bérnövekedés 8,2 százalék volt, így a reálbérek 7,9 százalékos növekedést értek el. A versenyszférában a bérnövekedés 5,2 százalék volt, míg a rendszeres bérnövekedés jelentősen, 5,5 százalékra gyorsult az előző havi 4,6 százalék után. A közszférában továbbra is kiemelkedően, 7,9 százalékkal emelkedtek a bérek, míg a közfoglalkoztatottak nélkül számolva a növekedés 10,2 százalék volt. Tavaly 4,2 százalékos átlagos bérnövekedés és a -0,1 százalékos infláció hatására 4,3 százalékkal nőttek a reálbérek, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bérnövekedés 4,5 százalék, a nettó reálbér növekedés 4,6 százalék volt.
Az elemző szerint szintén kedvező, hogy az alkalmazásban állók számának növekedése 3,5 százalékra gyorsult, ami döntően a versenyszféra alkalmazotti létszámának 3,6 százalékos növekedése okozott. Egy hónap alatt a szezonális hatásoknál nagyobb mértékben, mintegy 7 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma a versenyszférában, míg egy év alatt a növekedés közel 100 ezer volt.
Nincs elég szakember
A Takarékbanknál erre az évre 4,7 százalékos bruttó bérnövekedésre számítanak, ami az adóváltozások miatt 6,2 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így az idénre várt 0,9 százalékos infláció mellett 5,3 százalékos nettó reálbér növekedésre számítanak.
A bérnövekedésre azonban jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hetekben folytatott bértárgyalások is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése. Felfelé mutató kockázatot jelent a minimálbérek jelentős, 5,7 százalékos növelése is. Az inflációra pedig lefelé mutató kockázatot jelent az olajárak tartós zuhanása, így a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban, 6 százalék közeli mértékben is emelkedhetnek.
Többen dolgoznak
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a februárban folytatódó bérdinamika lendülete arra vezethető vissza, hogy a munkaerőpiac szemmel láthatóan feszesebbé vált az elmúlt időszakban, amit az alacsony munkanélküliségi ráta is jól tükröz .Emellett pedig a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkentése, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése is jelentős löketet adott a bérinflációnak.
Véleményük szerint hasonlóan erős nominális bérdinamikát láthatunk az idei év egészében. Reálértelemben tekintve pedig további szemmel látható gyorsulást tapasztalhatunk a nyár végéig, hiszen júliusig folyamatosan süllyedhet az inflációs ráta, elérheti a -0,7 százalékot. Az infláció idén is nyomott maradhat, a tavaly látott -0,1 százalék után idén átlagosan 0,2 százalék lehet.
Idén 2,2 százalékkal nőhet a magyar GDP, aminek elsődleges motorja a háztartások fogyasztása lesz. Ezt a várakozásunkat megerősítette a februári keresetstatisztika is, hiszen ilyen erős – reálértelemben vett – bérnövekedési ütem egyértelmű támasza lehet a magyar konjunktúrafolyamatoknak – közölte Ürmössy.
A globális vállalati szektor kötvénykibocsátásainak értékében. 
