A bíróság elmeszelte az állami mobilcéget

A Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak a frekvenca árverésen hozott januári határozatait, mert úgy ítélte meg, hogy a negyedik, vagyis az állami mobilszolgáltató, az MPVI, jogszerűtlenül nyerte el a jogot a hálózat kiépítésére.

A bíróság egyben úgy vélte, hogy a három korábbi piaci szereplő is jogszerűtlenül szerzett akkor újabb frekvenciablokkokat. Miután a bíróság ezeket együtt kezelte, valamennyi nyertesre kiterjedő határozatot teljes egészében hatályon kívül helyezte. Eredetileg a három jelenlegi szolgáltató - a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone - fordult bírósághoz, hogy megtámadják a negyediket, vagyis a nyertes állami szolgáltatót. Az alperes a határozatokat hozó NMHH volt.

Nyerhet-e frekvenciát állami tulajdonú cég?

A bíróság arra hivatkozott, hogy az elbíráláskor hatályos kormányrendelet egyik melléklete kimondja: állami tulajdonú cég nem nyerheti el azt a frekvenciát, amelyhez hozzájutott az MPVI.  A per során a három felperes és az alperes NMHH -, valamint ez utóbbi oldalán a perbe beavatkozott MPVI és annak egyik tulajdonosa, az MFB Invest - végig azon vitatkozott, hogy a hatósági döntés meghozatalakor hatályban volt-e az említett rendelet tiltó melléklete. Az eljárás közben lépett hatályba az európai uniós jogszabályoknak megfelelő NMHH rendelet, amely már nem tiltotta állami szereplő indulását a tenderen.

Átengedik-e a hálózataikat a nyertesnek?

A per másik sarkalatos pontja a roaming volt. A pályázat előírta azt, hogy a meglévő három szolgáltató köteles átengedni a hálózatát a negyediknek. A Vodafone ezt csak jogfenntartással tette meg. Az uniós jog értelmezése is szóba került a perben olyannyira, hogy a felperesek azt javasolták: a roamingra vonatkozó jog értelmezéséről kérjen a magyar bíróság előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól. A Fővárosi Törvényszék ezt elutasította, és maga értelmezte az erre vonatkozó uniós, valamint a magyar jogot. A végeredmény: a drágán kiépített eszközrendszer kötelező átengedése a versenytársnak egy másik, az elnök által lefolytatott eljárásban lett volna lehetséges.

Az eljárási szabályok megsértése között sorolta fel a bíróság azt, hogy a Magyar Telekom március 8-án tekinthetett be az iratokba, majd ezt követően jelezte, hogy nyilatkozattételre készül. Ennek ellenére az NMHH másnap már meghozta a határozatát.