A döntést indokolva hangsúlyozták: a Magyar Posta elsődleges feladata 2013-ban a társaság pozícióinak megerősítése a liberalizált magyar piacon. 2013. január elsejétől kilenc másik uniós tagállam mellett Magyarországon is megnyílt a postai szolgáltatások piaca. A Magyar Posta az elmúlt időszakban elkezdte a felkészülést a liberalizált környezetben való működésre, és az idei évre hazai pozícióinak megerősítését tűzte ki célul, ezért jelenleg jelentős nemzetközi akvizíciót nem tervez - áll a közleményben.
A román kormány hét elején hirdette meg a posta privatizációját, az állam 51 százalékos többségi részvénycsomagot bocsát áruba. A román távközlési miniszter által közölt ütemterv szerint március 11-étől lehet megvásárolni a privatizációs dossziét a minisztérium székhelyén 50 ezer euróért. A befektetők - akik csak jogi személyek lehetnek - április 11-ig tehetnek ajánlatot, amelyben jelzik részvételi szándékukat a liciten.
Az ajánlatnak különböző garanciákat is tartalmaznia kell, így a potenciális befektetőknek 9,48 millió lej (2,16 millió euró) garanciapénzt kell felmutatniuk, de bizonyítaniuk kell azt is, hogy rendelkeznek legalább minimum 150 millió euróval. Az ajánlatokat a román hatóságok április 11-én bontják fel, amikor várhatóan kiválasztják azokat a pályázókat, akik részt vehetnek egy második privatizációs szakaszban.
Mégsem vesszük meg a román postát
Mégsem indul a magánosításban a Magyar Posta. A lehetőségek és a feltételek megvizsgálása után a Magyar Posta úgy döntött, hogy nem vesz részt a román posta privatizációjában.
A kárpátaljai támadásra reagálva. 
