Kedden jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a magyar kormány hat újabb magyarországi nagybefektetővel köt stratégiai megállapodást. Ezzel 58-ra nő a kormány stratégiai partnereinek a száma.
Az első ilyen megállapodást 2012 nyarán írták alá az amerikai Coca-Cola magyarországi leányvállalatával. Ezt követte még ugyanabban az évben a Richter Gedeon gyógyszergyártóval, az Alcoa amerikai alumíniumipari vállalattal, a szintén amerikai GE-vel, a brit Tescóval, a Daimler német autógyártóval, a svájci székhelyű Stadler járműgyártóval, valamint a japán Suzukival és a koreai Hankook gumiabroncsgyártóval kötött stratégiai partnerség.
2013 végére 36-ra nőtt a kormány stratégiai partnereinek a száma. Megállapodást írtak alá többek között a magyar Egis és az izraeli Teva gyógyszergyártókkal, a Huawei kínai óriásvállalattal, a norvég Telenor csoporttal, az amerikai Hewlett-Packarddal, a német Siemens nagyvállalattal, a svéd Ericssonnal és a német Bosch-csoport magyarországi leánycégével.
Az idén további 16 vállalattal egyeztek meg a stratégiai együttműködésről, köztük a holland Heinekennel, a Deutsche Telekommal és újabb járműipari cégekkel, például a japán Takatával vagy a német Knorr-Bremsével.
Hogy mire jó?
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szeptemberben, a Takata céggel kötött megállapodás aláírásakor azt mondta: igaz, hogy a stratégiai megállapodások egy-egy - zömében külföldi - nagyvállalat és a kormány között köttetnek meg, de legalább annyira szólnak a magyar kis- és középvállalatokról, ezek ugyanis bekapcsolódhatnak a Magyarországon beruházó multinacionális cégek beszállítói láncába. Szijjártó szerint az 52 vállalatnál átlagosan 65 százalék a magyar beszállítók aránya, és a stratégiai partnerek jelentős mértékben hozzájárultak a nemzetgazdasági célok eléréséhez, többek között az export bővüléséhez.
Megerősödött Amerika szerepe. 
