Vasúti körgyűrűt építenek a főváros köré. A Budapestet elkerülő, úgynevezett V0-ás vonalon csak teherszállítást bonyolítanak majd - mondta Szijjártó Péter külkapcsolatokért felelős államtitkár.
Az államtitkár elmondta: 113 kilométeres, kétvágányos, villamosított, két Duna-hidat is tartalmazó vonalat építenek. Nyílt szakaszokon óránként 160 kilométeres sebességgel is mehetnek a vonatok. A tervek szerint az új vonalat 2017 végére építik meg. A kizárólag vasúti teherszállításra szánt útvonal Tatabánya és Cegléd között épül, így a vasúti teherszállítmányok a jelenlegi 4-5 nap helyett egy nap alatt juthatnak át Magyarországon.
Az új szakaszt a Budapestet Győrrel és Béccsel összekötő 1-es vasúti főútvonalról Tatabánya-Szárligetnél ágazik majd le és Vértesboglár-Vértesacsa-Ercsi-Kiskunlacháza-Bugyi-Dabas útvonalon éri majd el a Budapestet Cegléddel és Nyíregyházával összekötő 100-as útvonalat. Az útvonalat "autópálya-szerűen" építik majd meg, így többek között Székesfehérvár, Pusztaszabolcs, Kecskemét és Szeged felé is lesz leágazás - tette hozzá.
Még nem tudni, miből fizetik
Szijjártó Péter elmondta: a kormány még vizsgálja, hogy a kínai fejlesztési bankkal kötött, legalább 1 milliárd eurós fejlesztési együttműködés forrásainak felhasználásával építik-e meg a beruházást, vagy előnyösebb lenne uniós forrásokból finanszírozni az építkezést. Amennyiben a kínai forrás segítségével készül el a beruházás, akkor már jövő tavasszal kezdődhet az építkezés, vagyis addigra el kell végezni a költségbecslést, a tervezést és engedélyezést.
Az államtitkár szerint Magyarország a kelet-nyugati, illetve nyugat-keleti vasútszállítás tekintetében versenyképtelen, az új beruházással "evidenssé kell tenni", hogy, ha valaki ezen a viszonylaton akar vasúton szállítani, az Magyarországon keresztül tegye.
Budapest túlterhelt
Szijjártó Péter elmondta: a magyarországi vasúthálózat Budapest-központú, ami a személyszállítás esetében érthető, de a teherszállítás szempontjából hátrány. Napközben nem lehet "ráereszteni" a tehervasúti szállítmányokat a túlterhelt Budapest környéki elővárosi útvonalakra, így a teherszállítmányok átlagos sebessége Magyarországon jelenleg óránként 3 kilométer.
Az államtitkár szerint a beruházás óriási lökést adhat a magyarországi építőiparnak, de a komáromi, tatabányai és szolnoki rendező-pályaudvarok megnövekedett forgalma is új munkahelyeket teremt majd. Hozzátette: Magyarországon 1948 óta nem volt zöldmezős közforgalmú vasútépítés.
Szijjártó Péter közölte, hogy a ferihegyi gyorsvasút megépítése viszont lekerült a napirendről, hiszen a Malév csődje miatt csökkent a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma, ráadásul az egyik terminált a repülőtér üzemeltetője be is zárta.
Javíthatja a versenyképességet
A logisztikai központok szövetsége szerint a körgyűrű javítja Magyarország logisztikai versenyképességét, hozzájárul ahhoz, hogy az ország Európa tranzit közlekedési folyosójának szerves része legyen, és Kelet-Közép-Európa logisztikai központjává váljon.
A szövetség úgy látja, hogy a V0 mielőbbi megépítése stratégiai fontosságú, mert a fejlesztések nélkül Magyarország pár éven belül vasúton megkerülhető lesz. A körgyűrű megvalósításával Magyarország egy kiszámíthatóbb, környezetkímélőbb és fenntarthatóbb vasúti áruszállítási rendszert működtethet.
Más területre helyezik a hangsúlyt.
