A londoni gazdasági napilap megbízásából készült felmérés kimutatta, hogy a brit választóknak pontosan az 50 százaléka a kilépésre, 33 százalékuk a bennmaradásra szavazna. A bizonytalanok aránya 17 százalék. David Cameron brit miniszterelnök a múlt hónapban jelentette be, hogy a brit választók öt éven belül népszavazáson dönthetnek Nagy-Britannia uniós tagságának jövőjéről. Cameron januári beszédében közölte, hogy a londoni kormány újra akarja tárgyalni viszonyrendszerét az Unióval, azzal az elsődleges céllal, hogy több sarkalatos kérdésben a döntési jogkör visszakerüljön a brit parlamenthez.
A miniszterelnök szerint ha erről megszületik a megállapodás, azt a brit kormány népszavazásra terjeszti a 2015-ben kezdődő következő parlamenti ciklus első felében, és a választóknak arról kell majd dönteniük, hogy a kialkudott új viszonyrendszer feltételei alapján továbbra is az Európai Unióban kívánják-e látni Nagy-Britanniát, vagy inkább kiléptetnék az országot a közösségből. A Financial Times felmérése kimutatta, hogy a kilépést pártoló 50 százaléknak mindössze a 12 százaléka változtatna biztosan szavazási szándékán, ha Cameronnak sikerülne megegyeznie Brüsszellel a brit kormány által kijelölt döntési hatáskörök "hazatelepítéséről" és az EU-hoz fűződő új viszonyrendszerről.
A brit választók több mint kétharmada attól sem tart, hogy a brit gazdaság megsínylené Nagy-Britannia uniós tagságának feladását. A felmérésbe bevontak 33 százaléka szerint a gazdaság még erősödne is a kilépés után, további 37 százalék szerint nem lenne hatása Nagy-Britannia gazdasági teljesítményére annak, ha az ország otthagyná az uniót. A megkérdezettek 31 százaléka vallja azt, hogy Nagy-Britannia gazdaságilag meggyengülne a kilépéssel.
A Financial Times megbízásából készült felmérés tanúsága szerint a referendumra tett ígéret önmagában is igen népszerű: a megkérdezettek 50 százaléka támogatja a kezdeményezést, és mindössze 21 százalékuk veti el. A brit miniszterelnök az erőteljesen euroszkeptikus tory jobbszárny nyomásának engedve ígérte meg a népszavazást a tagságról, jóllehet korábban még ellenezte az olyan - a brit politikai zsargonban "in or out" (maradni vagy kilépni) néven meghonosodott - referendum-változatot, amely egyértelműen azt a kérdést teszi fel, hogy a brit választók az Unión belül vagy kívül szeretnék-e látni hazájukat.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
