Az Európai Bizottság a múlt héten 2017-ig adott haladékot Franciaországnak, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott 3 százalékos limit alá vigye költségvetési hiányát, miután világossá vált, Párizs a már így is kitolt 2015-ös határidőből is kicsúszott. A franciáknak ugyanakkor idén is tenniük kell azért, hogy elkerüljék a büntetést: a Bizottság három hónapot adott, hogy az idei hiánycélhoz igazítsák a büdzsét. Legutóbb tavaly novemberben adtak három hónapos haladékot Párizsnak, a második legnagyobb euróövezeti gazdaságnak, hogy olyan strukturális reformokat fogadjanak el, amelyek mellett az uniós korlátok megsértése elfogadható.
Nem megy 3 százalék alá a hiány
Franciaország költségvetési hiánya 2001 óta csupán két évben - 2006-ban és 2007-ben - járt 3 százalék alatt, és sorozatosan túllépte a kiigazításokra adott határidőket. A politikai döntés ellenére a Bizottság adminisztrációja továbbra sem hisz abban, hogy Párizs akár 2017-re 3% alá tudja vinni a GDP-arányos költségvetési hiányát.
Alig pár nappal Athén megregulázása után a Bizottság lépésről ordít a kettős mérce, ahol a kisebb és nagyobb tagállamok problémái más elbánás alá esnek. Különösen problematikus, hogy a haladékot Párizs számára a volt francia pénzügyminiszter Pierre Moscovici jelentette be, aki tavaly novembertől éppen a gazdasági és pénzügyekért felelős biztos szerepét tölti be. A Le Monde szerkesztőségi cikke kiemeli, hogy Moscovici nem igazán volt ambíciózus, amíg a most haladékot kapó szocialista kormány korábbi pénzügyminisztere volt. A lap hozzáteszi, hogy amíg Portugáliának, Spanyolországnak és Írországnak áldozatokat kell hozniuk az elvárások teljesítésére, addig Franciaország még több haladékot kap. Tegyük hozzá, hogy tulajdonképpen Moscovici az Európai Bizottság nevében felmentette saját korábbi pocsék teljesítményét.
A francia választásokra is gondolni kell
A brüsszeli politikai döntés célja, hogy az eurószkeptikus Front National erősödését lassítsa és életet leheljen a megtépázott Hollande elnökbe, aki legközelebb március 22-én szembesül egy önkormányzati választással. Brüsszel emellett nem akar egy újabb frontot nyitni az Athénnal folytatott csetepaté, az ukrán válság és a közel-keleti felfordulás mellé. A Le Parisien által közölt legutóbbi közvélemény-kutatások szerint egyébként a Front National 39 százalékal vezet, a mérsékelt jobboldali UMP 27 százalékon áll, míg Hollande elnök szocialistái 19 százalékon vannak.
Franciaországban a Szocialista Párt is rendkívül megosztott és szkeptikus Francois Hollande államfő gazdaságpolitikai irányvonalával kapcsolatban. Ez már eddig is akadályozta és ezután is akadályozni fogja a francia kormány reformprogramját, és ezáltal a francia gazdáság kilátásait is rontja.
Mint az Osztrák–Magyar Monarchia
Tavaly december 10-én nyújtotta be Emmanuel Macron gazdasági miniszter – és korábbi Rothschild bankár – az üzlet-barát deregulációs csomagját a kormánynak. "Ha az ernyedtséget választjuk, Franciaország tíz év múlva olyan lesz, mint az Osztrák–Magyar Monarchia egy évszázaddal ezelőtt” – győzködte a közvéleményt a Twitteren Macron. A miniszter többek között a vasárnap nyitva tartó üzletekkel lendítené fel Franciaország gazdaságát.
Az új törvényjavaslat egyik legfontosabb pontja, hogy az üzletek vasárnapi nyitva tartásának számát évi ötről 12-re emelte. A turistazónákban ezen kívül akár éjfélig is nyitva lehetnek a boltok. A felmérések szerint a franciák többsége támogatja a változásokat. A törvényjavaslat ezen kívül lazítana a szabályozott szakmák korlátain is, például a közjegyzőket és végrehajtókat érintő szigorú szabályokon, hogy letörje az indokolatlanul magas tarifákat.
Az élénkítő intézkedés nem strukturális reform
Párizsnak mindenesetre június 10-ig hatékony lépéseket kell tennie és be kell nyújtania egy részletes, 2016 és 2017-re vonatkozó konszolidációs stratégiát (Nemzeti Reform Program, NRP) a költségvetési célok elérésére, különben a szankciók jöhetnek. Párizs eddig csak élénkítő intézkedéseket jelentett be, Brüsszel pedig már végre átfogó strukturális reformokat vár.
Franciaországot december közepén minősítette le a Fitch Ratings, elsősorban azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy érdemben romlottak a francia költségvetési, adósságdinamikai és növekedési kilátások.
Káncz Csaba jegyzete
