|
| Vértes András |
Idén 3,2, jövőre 2 százalékos növekedést vár Magyarországon a GKI Gazdaságkutató Zrt., amely 2014-re stagnáló inflációval, 2015-ben pedig 2 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számol - mondta Vértes Andás, a cég elnöke a GKI legfrissebb előrejelzését bemutató hétfői, budapesti sajtótájékoztatón.
A GKI idei növekedési előrejelzését a szeptemberi 3 százalékról emelte 3,2 százalékra, míg a jövő évi prognózisán nem változtatott.
Szakmai ellenőrzés nélküli ötletroham
Vértes András a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az "egy szakmai ellenőrzés nélküli ötletroham", tele "irracionális elképzelésekkel". Példaként említette az internetadót, valamint a gimnáziumi keretszám csökkentést.
A GKI előrejelzése szerint 2014-ben és 2015-ben is - ha nem is pontosan a költségvetési törvény által előírt folyamatok révén -, de teljesülni fog a tervezett 3 százalék alatti, illetve 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány.
Így játszik be az olcsó olaj
Vértes András hozzátette, hogy az EU és a pénzügyi befektetők által esetleg megkövetelt, a most előirányzottnál is kisebb jövő évi deficit is valószínűleg elérhető évközi intézkedésekkel. 2015-ben az államháztartás elsődleges bevételei (például áfa) mintegy 200 milliárd forinttal lehetnek kisebbek az előirányzatnál (beleértve az üzemanyagár-csökkenés okozta kiesést is). Tisztázatlan az állami vagyonbevételeknél várt 169 milliárd forint forrása is, így a bevételi oldal bizonytalansága mintegy 370 milliárd forint - mondta.
A 2015. évi költségvetés jól tükrözi a kormány gazdaságpolitikáját, amelynek meghatározó eleme az államháztartási hiány mindenáron való leszorítása a túlzottdeficit-eljárás újraindulásának elkerülése, és ezzel az EU-támogatásokhoz való hozzáférés érdekében. Vértes András szerint az adópolitika nemzetközileg egyedülálló módon a személyi jövedelemadózásban egykulcsos módszert alkalmaz, miközben a vállalati szférában nemcsak az ágazatok között tesz különbséget, de azon belül is mindinkább progresszív adókulcsokat használ (napicikk-kereskedelem, dohány- vagy reklámpiac). Ez súlyosan piactorzító és tisztességtelen versenyt okoz. A kiadási oldalon hiányzik a nagy rendszerek szakmailag megalapozott átalakítása - fűzte hozzá Vértes András.
Amik bizonytalanságot okoznak
Az idei folyamatok a szeptemberben gondoltnál számszerűen kissé kedvezőbbek (de valós tartalmukban nem eltérőek), a 2015. éviek - főleg a növekvő világgazdasági és politikai kockázatokkal, illetve Magyarország romló nemzetközi megítélésével összefüggésben - viszont bizonytalanabbnak látszanak - vélekedett az elnök.
A beruházásokkal kapcsolatban elmondta, hogy az állóeszköz-felhalmozáson belül sem az állami, sem az üzleti szférában nem várható bővülés. Így a 2014. évi 13 százalékos emelkedés után 2015-ben stagnálás várható, és az uniós támogatások beáramlása is csökkenhet jövőre. Vértes András kifejtette, hogy jövőre csak az iparban számítanak a beruházások enyhe növekedésére, a többi ágazatban visszaesés lehet, 2016-ban pedig általánosságban is csökkenhet az állóeszköz-felhalmozás.
Az általános beruházási és hitelezési hajlandóság elsősorban a belföldi piaci kereslet lanyhasága, a befektetési környezet bizonytalansága - ezen belül az állami beavatkozások, piac-átrendezések, államosítások és egyedi jellegű sávos adóztatások mind kiterjedtebbé válása - a fejlesztések banki szempontból is gyakran kérdéses megtérülése, továbbá a bankrendszer kivéreztetése miatt szerény - vélekedik a GKI. A külföldi tőke kiáramlóban van az országból, a jogbiztonság hiánya miatt a hazai tőke jelentős része is kivár - hívta fel a figyelmet az elnök.
Mi van a munkanélküliséggel?
A GKI szerint bár 2014-ben látványosan, 5 százalékkal emelkedik a foglalkoztatás és éves átlagban 10,2-ről 7,8 százalék körülire csökken a munkanélküliség, ez félrevezető. A valódi - Magyarországon dolgozó, nem közmunkás - munkavállalók számának növekedése lényegesen kisebb a statisztikailag kimutatottnál. Vértes András szerint 2015-ben legfeljebb 1 százalékos foglalkoztatás-bővülés és 7,5 százalékos munkanélküliség várható, részben a közmunka további kiterjesztése, a szociális segély szinte megszüntetése következtében.
Kamatemelés, 320 forint egy euró euró
Az előrejelzés szerint 2015-ben átlagosan 320 forintos euró-árfolyam várható, és nem számítanak arra, hogy jövőre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatot emel. Mivel a GKI árfolyam-prognózisa 2015-re 12 forintos gyengüléssel számol, és az MNB számításai szerint minden 10 forint/euró gyengülés körülbelül 1,1 százalékponttal növeli az adósságrátát, a tényleges adósságráta a költségvetési javaslatban foglaltak megvalósulása esetén valójában emelkedik.
Vértes András a devizahitelek kivezetésével kapcsolatban úgy vélte, hogy annak a háztartások jövedelmében a jövő év második felétől lesz csak érzékelhető hatása, ugyanakkor - tekintettel arra, hogy sokan inkább megtakarításaikat növelik - a GKI szerint csak kis mértékben növeli a fogyasztást.
A gazdaságkutató idénre és jövőre az egyéni fogyasztás egyaránt 1,2 százalékos emelkedésével számol. A legfrissebb, novemberi inflációs adatok tükrében 2014-ben és 2015-ben is árnyalatnyival alacsonyabb lehet az infláció a GKI által vártnál - fűzte hozzá Vértes András.
Spanyolországban a fogyasztói árak éves növekedése 1,9 százalékra, tavaly október óta a legalacsonyabbra csökkent májusban az áprilisi 2,2 százalékról. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
