Amennyiben Japán területén is felállítják a korszerű THAAD rakétavédelmi rendszert, Pekingnek és Moszkvának erősítenie kell támadófegyverzetének fejlesztését, a közös katonai szimulációikba be kell vonniuk stratégiai nukleáris fegyvereiket – írja a Global Times című, angol nyelvű napilap friss szerkesztőségi cikkében.
Az írás a japán közmédia forrásaira hivatkozva úgy véli, hogy a THAAD még 2018 előtt rendszerbe állhat a szigetországban. A tervezett lépésről kijelenti, hogy a jelek szerint a Kína-ellenesség a japán diplomácia központi elemévé vált.
Félnek Amerikától
Pekingben egyértelműnek tartják, hogy e rakétavédelmi rendszerek Dél-Koreába, majd Japánba telepítésére az észak-koreai rakétakísérletek csak ürügyül szolgálnak, és szakértők sorát vonultatták már fel annak igazolására, hogy egy esetleges észak-koreai támadás ellen e közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen kifejlesztett mozgatható hadszíntéri rakétavédelmi rendszer nem nyújtana hatékony védelmet.
Ugyanakkor a lap szerint X-sávos radarjával könnyedén befogja a kínai és az oroszországi területeket, kezelői az ottani mozgásokat szoros ellenőrzésük alatt tarthatják. Ezzel gyakorlatilag hatását veszíti az Egyesült Államok elleni orosz és kínai stratégiai nukleáris elrettentő erő.
Már hidegháborútól tartanak
A szerző szerint a kialakulóban lévő globális amerikai rakétavédelmi rendszer sokkal inkább geopolitikai eszköz, mintsem harcokban kipróbált védelmi fegyverzet. Mivel azonban a világbéke zálogaként az atomkorban alkalmazott kölcsönösen biztosított megsemmisítés (MAD) törékeny egyensúlya ezáltal felbomlik, zavar keletkezik, ami fegyverkezési versenyhez fog vezetni.
Mindezekből következően, ha Kína és Oroszország a rakétavédelmi rendszerekkel szemben döntő előnyre kíván szert tenni, stratégiai támadófegyverek fejlesztésébe kell fognia.
Nem tudni, hogy az amerikai-japán-dél-koreai THAAD-összeköttetés kialakulása közepette Kína, Oroszország és Észak-Korea összehangolódik-e a jövőben, csupán az bizonyos, hogy Északkelet-Ázsiát a hidegháború veszélye fenyegeti.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1128,23 pontos, 0,84 százalékos csökkenéssel, 133 591,93 ponton zárt csütörtökön.
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
