|
| Az AfD támogatói egy kampányrendezvényen a brandenburgi Königs Wusterhausenben. EPA/FELIPE TRUEBA |
Elkezdődtek vasárnap reggel a tartományi törvényhozási (Landtag-) választások a németországi Brandenburgban és Szászországban.
Az AfD a legnagyobbak között
A felmérések alapján Brandenburgban az ország újraegyesítése óta, csaknem harminc éve folyamatosan kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kaphatja a legtöbb szavazatot, vagy egy 2013-ban alapított jobboldali (elemzők egy része szerint szélsőjobboldali) ellenzéki párt, az Alternatíva Németországnak (AfD).
Szászországban az ugyancsak az újraegyesítés óta megszakítás nélkül kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) végezhet az első helyen. Az AfD várhatóan mindkét tartományban előrelép a legnagyobb pártok közé, de ellenzékben marad, mert valamennyi számottevű politikai erő kizárta az együttműködés lehetőségét.
Sikere azonban átalakítja az ország egységének helyreállítása idején kialakult erőviszonyokat, így az eddigi kettő helyett három, vagy akár négy párt összefogására is szükség lehet ahhoz, hogy a törvényhozásban többséggel rendelkező kormány alakulhasson.
Az AfD a kelet-németországi tartományokban hagyományosan jóval erősebb, mint az ország nyugati részén.
Tovább zuhanhat a CDU és az SPD
A felmérések alapján megerősödnek a Zöldek is, a két hagyományos néppárt, a CDU és az SPD pedig súlyos veszteségekre számíthat a két keleti – az egykori NDK területén fekvő – tartományban.
A Spiegel egyenesen azt állítja, hogy vasárnap este új időszámítás kezdődhet Drezdában és Potsdamban: Szászországban a CDU támogatottsága 30 százalék alá csúszhat – ez azt jelentené, hogy a párt húsz év alatt elveszítette támogatói felét –, Brandenburgban az SPD pedig – harminc év után először – még a kormányból is kiszorulhat a német lap szerint.
Hatalmas mínuszok
Ami a részleteket illeti, az MTI szerint Brandenburgban az SPD a szavazatok 21-22 százalékára számíthat, ami csaknem 10 százalékpontos gyengülés az előző, 2014-ben tartott Landtag-választáson elért 31,9 százalékhoz képest.
Az AfD 20-21 százalékot szerezhet, csaknem 10 százalékponttal erősödhet a 2014-ben elért 12,2 százalékhoz képest.
A CDU az AfD mögé szorulhat, a szavazatok 16,5 százalékát gyűjtheti össze a korábbi 23 százalék után.
Várhatóan az SPD jelenlegi koalíciós partnere, az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből kialakult Die Linke (Baloldal) is gyengül, a szavazatok 14 százalékát szerezheti meg, a 2014-ben elért 18,6 százalék után.
A Zöldek pártja 14,5 százalékos eredményt érhet el, ami több mint a duplája a 2014-ben elért 6,2 százaléknak.
A potsdami Landtagba bejuthat még a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a jobboldali Szabad Választók Pártja (FW), az utolsó mérések szerint mindkét párt a bejutási küszöböt jelentő 5 százalék körül áll.
Szászországban a CDU a szavazatok 32 százalékára számíthat – a Spiegel szerint pedig akár 30 százalék alatti is lehet az eredménye – , ami több mint 7 százalékpontos gyengülés a 2014-ben elért 39,4 százalékhoz viszonyítva.
A szavazatok negyedét szerezheti az AfD
A CDU-tól jobbra álló AfD várhatóan bőven megduplázza, a 2014-es 9,7 százalékról 24,5 százalékra emeli támogatottságát, ezzel a második legnagyobb frakciót alakíthatja a drezdai Landtagban.
Az SPD-től balra álló Baloldal a szavazatok 14 százalékára számíthat, támogatottsága 5 százalékponttal csökkenhet a 2014-ben elért 19 százalékhoz képest.
A Zöldek várhatóan majdnem megduplázzák az öt évvel ezelőtti eredményüket, a baloldali irányultságú ökopárt a 2014-es 5,7 százalék után a szavazatok 11 százalékát szerezheti meg.
Az SPD – amely 2014 óta a CDU koalíciós partnere Szászországban – a kisebb, 10 százalék alatti támogatottsággal rendelkező pártok közé szorulhat, a szavazatok 8,5 százalékára számíthat, az öt évvel ezelőtti 12,4 százalék után.
A drezdai Landtagba hatodik pártként bekerülhet az FDP is, amely 5 százalékos támogatottsággal a bejutási küszöbön áll a szavazás előtt készített utolsó közvélemény-kutatások szerint.
Az első eredménybecslések a 18 órai urnazárás után jelennek meg, a hivatalos előzetes végeredmény hétfő hajnalban várható. A tartományi gyűlést öt évre választják meg Brandenburgban és Szászországban is.
A 2,5 millió lakosú Brandenburgban 2,1 millióan szavazhatnak, a részvételi korhatár 16 év. A nagyjából 4 millió lakosú Szászországban 3,3 millióan jogosultak a választásra, a korhatár 18 év.
Tovább gyengülhet a kormány
Habár a mostani választások aligha fogják bedönteni a Merkel-kormányt, ha a két kormánypárt (CDU, SPD) nagyon rosszul szerepel, az nyilvánvalóan tovább gyengíti az amúgy is belső ellentétekkel terhelt kabinetet.
A német kormányon belüli konfliktus Ursula von der Leyen megválasztásakor is megmutatkozott. Erről, valamint az Európai Bizottság új elnökéről és a magyar vonatkozásokról szóló videokommentárunkat itt nézhetik meg:
Bóka János számolt be róla. 
