Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szombaton nyilvánosságra hozott közleményében az szerepelt, hogy az új koronavírus várható hatásai miatt az IMF 0,4 százalékponttal 5,6 százalékra fogta vissza Kína idei gazdasági növekedésével kapcsolatos előrejelzését.
A washingtoni székhelyű szervezet vezetője a G20-ak pénzügyminisztereinek és jegybanki vezetőinek rijádi megbeszélésén ismertetett közleménye szerint az IMF az év elején még azzal számolt, hogy a globális GDP növekedése az idén 3,3 százalékra gyorsul a tavalyi 2,9 százalékról. Az új koronavírus megjelenése azonban visszavetette a gazdasági aktivitást Kínában, ezért az IMF most azt várja, hogy a globális gazdaság idei növekedése az eddig várt 3,3 százaléknál 0,1 százalékponttal kisebb, 3,2 százalék lesz.
A közlemény szerint az IMF borúlátóbb forgatókönyvvel is rendelkezik, amely szerint a koronavírus a jelenleginél szélesebb körben terjed el, és ennek a globális GDP-növekedésre gyakorolt kedvezőtlen hatásai elnyúlhatnak.
A koronavírus által legsúlyosabban érintett Kínában a jegybank arra készül, hogy további pénzügyi lépésekkel növelje a likviditást. A kínai központi bank egyik alelnöke a Financial News című üzleti lapnak azt nyilatkozta, hogy a jegybank tovább csökkenti a referencia kamatlábakat, hogy a vállalati költségek olcsóbb finanszírozásával támogassa a gazdaságot. A jegybank utoljára csütörtökön csökkentette a kamatszintet, az egyéves hitelek referenciakamatát (Loan Prime Rate/LPR) 10 bázisponttal 4,05 százalékra, az ötévesekét pedig 5 bázisponttal 4,80 százalékra vitte le a jegybank. A kínai jegybank alelnöke arról is beszélt, hogy csökkenteni tervezik a bankok kötelező tartalékrátáját (RRR) is. A jegybanki illetékes úgy vélte, hogy amint levonul a járvány, a kínai gazdaság gyorsan talpra áll, megugrik a fogyasztás és emelkednek a beruházások.
Egyes elemzők szerint Kína gazdasági növekedése 3 százalékra vagy még ennél is alacsonyabb szintre lassul a folyó első negyedévben éves összevetésben a tavalyi utolsó negyedévi 6 százalékról, ami közel 30 éve a legkisebb bővülés volt.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
