A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtöki közlése szerint az államháztartás - önkormányzatok nélküli - központi alrendszerének hiánya az első félévben a deficit 517,7 milliárd forintot tett ki, ami az éves előirányzat mintegy 90 százaléka. A törvényi előirányzat 2012-re 576,2 milliárd forintban határozta meg az államháztartási hiányt. A kormány fogadkozik, teljesíti a hiánycélt, de vajon összejön-e nekik?

Tartalékaink nincsenek

Németh Dávid, az ING Bank elemzője elmondta: a várakozásoknak megfelelően alakult a júniusi hiány, mivel a kamatkiadások is jelentősek voltak, valamint az áfa-visszatérítés hatása is jelentkezett. Az látszik ugyanakkor, hogy nincsenek nagy tartalékok a költségvetésben, de az év második felében várhatóan nem jelentkezik nagy hiány az előző évek tapasztalatai alapján.

A szakértő szerint az év egészében nagyjából tartható lesz a 2,5 százalékos államháztartási GDP-arányos hiánycél, de a 3 százalékot semmiképpen nem haladja majd meg a deficit. Év végén folyik be a költségvetésbe a társasági adó, és a válságadók is folyamatosan érkeznek; mindkét bevételi forrás hordoz kockázatokat - mondta Németh Dávid, hozzátéve, hogy a kiadási szerkezet az első félévesnél kedvezőbben alakulhat az év második felében.

A 90%-os szint biztató

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint a tavalyinál jóval kedvezőbb az idei államháztartási egyenleg, már az is nagyon biztató, hogy az egész éves hiányra vonatkozóan az előirányzat mintegy 90 százaléka lett a központi alrendszer első 6 havi deficitje.

Az elemző elmondta: előzőleg ugyanis az első féléves hiányok rendre 100 százalék felett voltak, ezt azzal magyarázta a pénzügyi, majd később a nemzetgazdasági tárca, hogy jelentős adóbevételek érkeznek be a második félévben. Suppan Gergely kiemelte: nagy valószínűséggel teljesíthető idén a GDP-arányosan 2,5 százalékos államháztartási deficitcél.

Sőt, az elemző szerint még lefelé mutató kockázatok is érvényesülhetnek, azaz még ennél is kisebb lehet a hiány.

Még mindig csordogálnak a nyugdíjforintok

Suppan Gergely rámutatott: a kormány évközben olyan intézkedéscsomagot dolgozott ki, amely egy 140 milliárd forintos egyenlegjavulást hozott. Suppan Gergely véleménye szerint ezt Brüsszel elvárásai alapján állította össze a kabinet, úgy vélte, a kormánynak elég lett volna egy 80 milliárd forintos kiigazító csomagot megalkotnia, ez is elég lett volna a hiánycél teljesüléséhez.

Kifejtette: a kormány nem számolt azzal sem, hogy az idén tavasszal a maradék, kis számú magánnyugdíjpénztárból átlépők második hulláma által hozott vagyon is javítja az államháztartás helyzetét.

Egy nagy kérdés maradt

Suppan Gergely szerint egy nagy kérdés maradt, hogy mikor indulnak az IMF-fel és az EU-val folytatandó tárgyalások, mivel azok javíthatják az ország megítélését, ezzel együtt csökkenhetnek a felárak.

Rámutatott: a tranzakciós illeték Magyar Nemzeti Bankra való kiterjesztése azonban árnyalja a képet; nem tudni, milyen véleményt alakít róla ki az Európai Központi Bank (EKB), és az befolyásolhatja a Nemzetközi Valutaalap véleményét.

Az elemző úgy látja: a jövő évet tekintve az alappálya szerint 3 százalék alatt lesz az államháztartási deficit, zavarja a képet az egyébként kedvezőnek mondható munkavédelmi terv, mert annak finanszírozását az elemző nem látja alátámasztottnak.