A Világbank adatai szerint mintegy 462 ezer magyar vándorolt ki, ami a lakosságának 4,6 százaléka - ismerteti a statisztikákat a Népszava. A legkedveltebb célpontok a nemzetközi szervezet adatai szerint Németország, az Egyesült Államok, Kanada, Ausztria, az Egyesült Királyság, Ausztrália, Izrael és Svédország. A Világbank adatai szerint a kivándorlók aránya az egyetemi végzettséggel rendelkezők között már 13,2 százalékos.
2,4 milliárd dollár 10 hónap alatt
A Világbank adatai szerint tavaly októberig 2 403 millió dollár érkezett a kivándorlók által hazautalt jövedelmek formájában Magyarországra, ez a GDP 1,8 százaléka. Lengyelországban ez az arány 1,4 százalék, Szlovéniában 1,2, Romániában és Szlovákiában 2,1, míg Csehországban csak egy százalék. A bruttó hazai össztermékéhez viszonyítva a legnagyobb arányban Kirgizisztán részesedik kivándorló állampolgárai által hazaküldött jövedelemből: ott ez az arány a Világbank adatai szerint 31,4 százalék. Globálisan a hazautalások mértéke a Világbank becslései alapján elérik a 414 milliárd dollárt, 2016-ig pedig 540 milliárd dollár körüli szintre emelkedhetnek.
Jól jön a pénz - de torzítja a képet is
A hazautalt pénz az itthon maradottak jövedelmi viszonyait javítja, így az ilyen juttatásban részesülő családtagok jobb anyagi helyzetbe kerülnek, mint akinek nem dolgozik rokona külföldön. Ezek a privát, kis összegű utalások nagyrészt a fogyasztásban hasznosulnak: előnye, hogy olyan jövedelemáramlást biztosít, amely ellenáll a gazdasági válságnak. Kutatók azonban a migránsok hazautalásainak negatív hatásaként kiemelik, hogy ez a transzfer sok esetben életképtelen gazdasági struktúrákat tart életben, valamint a fogyasztás élénkítésén keresztül az árszínvonalat is növeli - írja a Népszava.
Az Eurostat kimutatása szerint a Magyarországon dolgozó külföldi munkások tavaly 90 millió eurót utaltak át származási országukba, 4 millióval kevesebbet, mint 2011-ben. Ebből 51 millió euró jutott az unión belüli tranzakciókra.
2024-es rekordot döntött az euróval szemben. 
