|
| EPA/EDWINGE MONTILVA |
Nem nagyon lehetett kételkedni már a vasárnapi voksolás előtt sem arról, hogy Nicolás Maduro nyerni fog, ugyanis a választás körülményeit sok mindennek lehetett nevezni, de tisztának biztosan nem: például az ellenzék több jelöltjének is megtiltották az indulást. Részletek a Privátbankár.hu korábbi cikkében. >>>
Az Egyesült Államok már az eredménye nyilvánosságra kerülése után jelezte, hogy újabb szankciókat terveznek a dél-amerikai ország ellen, ám míg ekkor az olajipar elleni büntetőintézkedéseket emlegettek, a Trump által ténylegesen aláírt rendeletek nem közvetlenül Venezuela legnagyobb iparágát célozzák, és sokkal enyhébbek a vártnál.
Mik az újabb szankciók?
Lényegében az új büntetőintézkedések megtiltják az amerikai állampolgároknak, hogy kereskedelmi tevékenységet folytassanak, vagy a venezuelai olajiparból vagy más ágazatokból származó vagyontárgyakat felvásároljanak.
A szankciókat ezúttal nem a pénzügyminisztérium foganatosította, hanem Trump elnöki rendeletbe foglalta, ezzel nem sok teret hagyva bármilyen vitára, mivel a döntést már tényként jelentette be a Fehér Ház.
A mai elnöki rendelet újabb korrupciós lehetőséget zárt el: megtagadja a korrupt tisztségviselőktől, hogy kenőpénz ellenében közvagyont értékesíthessenek – mondta újságíróknak egy, neve elhallgatását kérő amerikai kormányzati tisztségviselő.
Vegyes nemzetközi reakciók
Mike Pence amerikai alelnök szerint a venezuelai választások sem szabadok, sem tisztességesek nem voltak. Az alelnök hamis választási folyamatról beszélt, amelynek eredménye ezért szerinte törvénytelen, és csapás Venezuela büszke demokratikus hagyományaira.
De maga Donald Trump is felszólalt a választásokon győztes elnök ellen, közleményében úgy fogalmazott, hogy felszólítják a Maduro-rezsimet a demokrácia helyreállítására, szabad és tisztességes választások megtartására, valamennyi politikai fogoly azonnali és feltételek nélküli szabadon bocsátására, valamint az elnyomás és a venezuelai nép gazdasági kifosztása megszüntetésére.
Az Egyesült Államok mellett Argentína, Ausztrália, Chile, Kanada és Mexikó sem ismeri el a venezuelai elnökválasztás eredményét, és ezek az országok várhatóan szintén szankciókat léptetnek majd életbe Caracas ellen.
Venezuelának a környező baloldali államok mellett az oroszokban és Kínában reménykedhet. Kína elnöki közleményben úgy fogalmazott, hogy az ország belügyeit és a venezuelai nép akaratát tiszteletben kell tartani, míg Oroszország azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy tisztességtelenül beleavatkozott a vasárnap tartott választásokba.
|
A voksolás számokban A választási bizottság jelentése alapján Nicolás Maduro 5,8 millió szavazatot kapott, míg riválisa, Henri Falcon 1,8 milliót. A részvételi arány durván lecsökkent a 2013-as elnöki választás óta, az akkori 86 százalékhoz képest most csak 46 százalék járult az urnákhoz az egyébként több mint 31 milliós lakosságú Venezuelában. |
