|
| Maduro a győzelem után feleségével. EPA/MIGUEL GUTIERREZ |
Az elnök támogatói a Miraflores palota előtt, táncolva és egymást ölelgetve ünnepelték a választási győzelmet. Maduro beszédében úgy fogalmazott, hogy még nincs vége a forradalomnak, illetve ígéretet tett arra, hogy a gazdasági helyzet rendberakására fog fókuszálni. Arról, hogy milyen mély gazdasági és társadalmi válság sújtja Venezuelát, rengeteg írtunk a Privátbankár.hu-n, cikkeinket itt lehet megtalálni! >>>
Az újraválasztott elnök egyik támogatója a Reutersnek úgy fogalmazott, hogy az országnak „nem szabad engednie semmilyen birodalomnak, vagy az IMF-hez rohannia segítségéért, mint ahogy Argentína tette.”
Így nem nehéz választást nyerni
A venezuelai voksoláson egyértelműen az egyre inkább diktátori babérokra törő Maduro-nak lejtett a pálya, ugyanis az ellenzék két legnépszerűbb vezető politikusának nemes egyszerűséggel megtiltották az indulást a választásokon, és a pártok közti a koalíciót is – ráadásul a választási bizottságban is csak Nicolás Maduro támogatói ülhettek.
Emellett az állami dolgozókra óriási nyomást helyeztek azért, hogy szavazzanak, a választókörök közelében kormányzati „vörös pontokat” állítottak fel, ahol a szavazás után a szegényebb venezuelaiak lejelentkeztek azon kártyáikkal, amelyek szükségesek az állami élelmiszer-segélycsomagok igényléséhez is például - írja a Reuters.
A választási bizottság jelentése szerint Maduro 5,8 millió szavazatot kapott, míg riválisa, Henri Falcon 1,8 milliót. A részvételi arány durván lecsökkent a 2013-as elnöki választás óta, az akkori 86 százalékhoz képest most csak 46 százalék járult az urnákhoz. A 31 milliós lakosságú ország népességének tehát alig 20 százaléka támogatta az elnököt.
Nemzetközi felháborodás és néhány támogató
Az elnök amellett, hogy megpróbálkozhat azzal a lehetetlen feladattal, hogy talpra állítsa a világ legnagyobb olajkészletén szenvedő országát, arra is készülhet, hogy nagyon nem nézik jó szemmel a gyanús választási eredményt, például az EU már vasárnap előtt is figyelmeztetett, hogy botrányos körülmények mellett választhatják újra Maduro-t.
Az Egyesült Államok egészen egyszerűen szégyennek nevezte a vasárnapi választást, és a venezuelai olajgazdaság elleni szankciókat lengetett be, amely óriási csapás lenne a dél-amerikai ország iparának, amely már így is szenved az összeomlás szélén álló infrastruktúra, a lecsökkent kitermelés és az agyelszívás miatt. Ráadásul Marco Rubio republikánus szenátor a választásra reagálva ismét felvetette, hogy az USA-nak katonailag is be kéne avatkoznia az országban, amelyet egyébként Donald Trump is emlegetett korábban.
Venezuela az oroszokban és Kínában reménykedhet, a kínai külügyminisztérium bár hivatalosan nem gratulált az elnöknek, közleményében úgy fogalmazott, hogy a venezuelai emberek döntését tisztában kell tartani.
Kicsit erősebben reagáltak az oroszok, ugyanis az elnökválasztásba való beavatkozással vádolta meg az Egyesült Államokat Alekszandr Scsetyilin, a külügyminisztérium latin-amerikai osztályának vezetője.
Scsetyilin azt kifogásolta, hogy más kormányokkal együtt az amerikai vezetés is a vasárnapi venezuelai voksolás bojkottjára szólított fel, majd azt közölte, hogy nem fogadja el annak eredményét.
Az orosz diplomata szerint Washington - miközben Moszkvát nem egyszer a külföldi választásokba történő beavatkozással vádolta meg - a távolmaradásra való buzdítás és az eredmény elutasítása mellett akadályokat gördített az Egyesült Államokban élő venezuelai állampolgárok szavazása elé.
Ott magasabb a kibocsátási határérték. 
