|
| Boris Johnson. EPA/NEIL HALL |
A Brexit-megállapodás törvénybe iktatását célzó tervezet parlamenti tárgyalása szerda este lezárult. Az alsóház már két hete kényelmes többséggel, 330-231 arányban elfogadta a Brexit-egyezmény ratifikálásához szükséges tervezetet, amely ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé került.
Kiszavazták a felsőházi módosításokat
A főrendi tagokból álló, nem választott felsőház több olyan módosítást csatolt a Brexit-törvénytervezethez, amely ellenkezik a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív párti kormány szándékaival. Így az alsóház szerda délután ismét napirendre vette a dokumentumot, és alig két óra alatt sorban, minden alkalommal jelentős többséggel kiszavazta belőle a felsőházi módosításokat.
Ezután a tervezet - a félhivatalos zsargonban parlamenti pingpongnak nevezett eljárás keretében - visszakerült a Lordok Háza elé.
A felsőház kitarthatott volna az általa kezdeményezett módosítások mellett, vagy ragaszkodhatott volna valamilyen kompromisszumos megoldáshoz, és akkor a Brexit-törvénytervezet még néhányszor megjárta volna a két ház közötti utat.
Véglegessé vált a kilépés
Szerda este azonban a felsőházi tagok erről a lehetőségről lemondtak, és a kiszavazott módosítások újbóli beillesztése nélkül átengedték a tervezetet.
Így a parlamenti tárgyalás szerdán késő este véget ért, és II. Erzsébet királynő formális hozzájárulásával - amely a jogszabály kihirdetésének felel meg - a Brexit-megállapodás törvénybe iktatásáról intézkedő jogszabály hamarosan életbe lép.
Ezzel véglegessé vált az is, hogy az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes határnapján, vagyis jövő pénteken brit idő szerint 23 órakor - közép-európai idő szerint éjfélkor - rendezett módon, ratifikált megállapodással kilép az Európai Unióból (EU).
Boris Johnson a Brexit-megállapodás parlamenti tárgyalásának lezárulta alkalmából tett - a Downing Street által csütörtök hajnalban ismertetett - nyilatkozatában maga is hangsúlyozta: az a tény, hogy a parlament elfogadta a Brexit-törvényt, azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság január 31-én távozik az EU-ból.
Lesz-e újabb skót népszavazás?
A brit kormányfő nyomatékkal hozzátette: a Brexit után az Egyesült Királyság egységes országként halad tovább.
Ez a kitétel alig burkolt utalás arra, hogy az elszakadásra törekvő skót kormány az idén újabb népszavazást kíván kiírni Skócia függetlenségéről.
A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök azóta sokszor hangoztatott érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London "kirángassa" az EU-ból. A BBC televíziónak nyilatkozva nemrégiben kijelentette: meggyőződése, hogy Skócia független országként viszonylag rövid idő alatt visszatérhetne az unióba.
A skót függetlenségről 2014-ben már tartottak egy népszavazást, a résztvevők 55 százaléka azonban arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.
Boris Johnson a múlt héten hivatalosan is elutasította az újabb skóciai függetlenségi népszavazás engedélyezését, mindenekelőtt arra hivatkozva, hogy a skót kormány akkori ígérete szerint a 2014-es referendum egy teljes nemzedéknyi időre szólt.
Johnson: átléptük a célvonalat
A Brexit-törvény tárgyalásának lezárulta alkalmából közzétett csütörtöki nyilatkozatában a brit miniszterelnök úgy fogalmazott: voltak olyan időszakok, amikor "úgy tűnt, hogy soha nem lépjük át a Brexit célvonalát, ám ezt most megtettük".
Johnson szerint ez lehetőséget ad rá, hogy az ország maga mögött hagyja az elmúlt három év gyűlölködését és megosztottságát, és a ragyogó, izgalmas jövőre összpontosítson.
A Downing Street tájékoztatása szerint a kilépési megállapodást Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint brit részről Boris Johnson kormányfő várhatóan már a következő napokban aláírja.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint az Európai Parlament január 29-én szavaz a kilépési megállapodásról. Johnson hivatala szerint amint az összes formális jogi aktus befejeződött, Dominic Raab brit külügyminiszter aláírja a Brexit-megállapodás ratifikációs okmányát, amelyet Brüsszelben még a kilépés napja előtt letétbe helyeznek.
Az anyavállalatnak nem fizetnek osztalékot. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
