|
| A Notre-Dame tűzben megrongálódott belseje 2019. április 15-én. Fotó: EPA/YOAN VALAT) |
A francia parlament végleges formájában elfogadta kedd este a három hónappal ezelőtti tűzvészben megrongálódott párizsi Notre-Dame felújításáról szóló törvényt, amely Emmanuel Macron államfő elképzelésének megfelelően öt évre tervezi a munkálatok időtartamát.
A törvény a többi között adókedvezményt irányoz elő azok számára, akik pénzügyi segítséget nyújtanak a székesegyház felújításához, megszervezi és ellenőrzi az adományok felhasználását, megkönnyíti a helyreállítási munkálatokhoz szükséges döntések meghozatalát, egyszerűbbé teszi a közbeszerzési eljárások lebonyolítását.
A 850 éves gótikus székesegyházban április 15-én tört ki tűzvész, amelynek következtében leégett a tetőszerkezet és leomlott a kúp alakú huszártorony. Emmanuel Macron másnap jelezte: öt éven belül újjáépítik a Notre-Dame-ot, de számos szakértő úgy véli, ennél hosszabb időre lesz szükség, és egyelőre az sem tisztázott, hogy az eredeti formájában vagy pedig egy nemzetközi pályázatot követően új formában állítják helyre a huszártornyot.
"A legnehezebb még hátravan. Meg kell erősíteni a székesegyházat, aztán pedig felújítani" - mondta a képviselők előtti vitában Franck Riester kulturális miniszter.
Az ellenzék, jóllehet támogatja a nemzeti jelképnek számító katedrális újjáépítését, feleslegesnek tartotta, hogy a kormány rendkívüli törvényben engedélyezze az örökségvédelmi és a környezetvédelmi szabályok áthágását annak érdekében, hogy a helyreállítás minél hamarabb megvalósuljon.
A kulturális miniszter viszont arról biztosította a képviselőket, hogy a kormány "nem keveri össze a gyorsaságot és a elsietettséget", szerinte "az ambiciózus időtartam lehetővé teszi valamennyi érintett szakember mozgósítását".
A tárcavezető arra is emlékeztetett, hogy a több mint 850 millió eurós felajánlásoknak eddig csak valamivel több mint tíz százaléka érkezett meg, és a felújítási munkálatok becsült összegét sem állapították még meg a kárfelmérők.
Egy korábbi orosz szövetségi tisztségviselőt választottak elnökké Dél-Oszétiában, a Grúziától elszakadt, Oroszország által támogatott régióban. 
