Orbán Viktor érkezik az EU-csúcsra Brüsszelben. A magyar miniszterelnök pénzügyi garanciákat szeretne. EPA/ARIS OIKONOMOU |
Ezt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közölte Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően péntek hajnalban.
Charles Michel Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, az Európai Tanács hosszú vita után jutott megállapodásra abban a fontos kérdésben, hogy Európa a világ első teljesen karbonsemleges kontinensévé váljon.
Mindenki rábólintott, de...
A belga politikus szerint minden tagországi vezető elfogadta az uniós klímavédelmi célokat. Hozzátette ugyanakkor, hogy bár Lengyelország nem akadályozta meg a találkozó klímavédelemmel összefüggő állásfoglalását, de nem vállalt kötelezettséget az abban foglaltak végrehajtására.
Ez azt jelenti, új tanácsülést fogunk tartani, hogy alaposan megvizsgáljuk az ország helyzetét
- fogalmazott az MTI híradása szerint.
Az állásfoglalás szövegét idézve elmondta, az Európai Tanács elismeri és tiszteletben tartja a tagállamok azon jogát, hogy önmaguk döntsenek energiaellátásuk biztosításához legmegfelelőbb technológiákról.
Százmilliárd eurós beruházás
Elmondta, hogy az átállás jelentős állami támogatást és magánbefektetéseket igényel. E tekintetben az Európai Tanács üdvözölte az Európai Beruházási Bank (EBB) bejelentését, amely szerint 1 milliárd eurós beruházással szándékozik támogatni az éghajlatváltozás elleni fellépést a 2021 és 2030 közötti időszakban.
Az Európai Tanács üdvözölte az Európai Bizottság azon bejelentését is, amely szerint 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépés jegyében.
Beszámolt arról is, hogy a tanácskozás első munkanapján megbeszélést folytattak az uniós költségvetésről az uniós tanács soros elnökségét betöltő Finnország által készített, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum alapján. A vezetők a tárgyalások folytatásában egyeztek meg a végleges megállapodás elérése érdekében.
Júniusban visszatérnek a kérdésre
Angela Merkel német kancellár nyilatkozata szerint az éjszakába nyúló intenzív vitákat követően elmondható, hogy "mindannyian elkötelezettek vagyunk" a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése iránt.
Tájékoztatása szerint, egy tagállam, Lengyelország nem vállalt kötelezettséget a közös nyilatkozat végrehajtására, ezért a tanács úgy döntött, hogy a kérdéshez jövő év júniusában visszatér.
Kijelentette: nincs megosztottság Európa tagállamai között. Arról van szó, hogy egy tagállamnak még időre van szüksége annak mérlegelésére, hogyan tudja a klímasemlegességhez kellő feladatokat végrehajtani.
Azt hiszem, jó esélyünk van a sikerre
- fogalmazott a német kancellár.
A lengyelek kibújtak
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a tanácskozást követően arról tájékoztatott, hogy Lengyelország mentesül a klímasemlegesség 2050-ig meghatározott elérése iránti célok végrehajtásának kötelezettsége alól.
Azt mondta, az uniós klímacélokat Lengyelország saját tempóban éri el. Hozzátette, Lengyelország "nem lehet bűnös" amiért olyan helyzetben van, hogy a célokat a kitűzött dátumig nem tudja teljesíteni.
A megkívánt átállást biztonságos és gazdasági szempontból az ország számára előnyös módon fogjuk tudni végrehajtani
- fogalmazott.
Kijelentette, a célkitűzés alóli mentesség mind pénzügyi, mind jogi szempontból "nagyon jó megoldás", az állásfoglalás ugyanis nagyfokú rugalmasságot biztosít Lengyelország számára - mondta.
Megelégedéssel nyugtázta az Európai Tanács által elfogadott szövegben szereplő nukleáris energiáról szóló kiegészítő záradékot is.
Ha el akarjuk érni a klímasemlegességet, olyan erőforrásokra kell alapozni gazdaságainkat, amelyek szilárdak az energiabiztonság szempontjából
- tette hozzá.
Az Európai Unió tagállamainak állam-, illetve kormányfői csütörtökön kezdődött kétnapos évzáró csúcstalálkozójukon a hétéves uniós költségvetés mellett az éghajlatváltozásról, fontosabb külkapcsolati kérdésekről, valamint Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről tárgyalnak.
Orbán pénzügyi garanciákat szeretne
Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcsról előzetesen azt mondta:
(A) csata közép-európai és magyar nézőpontból arról fog szólni, hogy ne engedjük meg a brüsszeli bürokratáknak azt, hogy megint a szegény emberekkel és a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit. (...) Mindannyian tudjuk, hogy a klímaváltozás nagy baj, azt is tudjuk, hogy ez ellen harcolni óriási vállalkozás, ami rengeteg pénzbe kerül. Ezért itt világos pénzügyi garanciákat kell kapnunk, és ennek a részleteit fogjuk kitárgyalni.
Hozzátette: Magyarország is azt szeretné, hogy 2050-re klímasemleges legyen az európai gazdaság, ezért készen áll arra, hogy egy erről szóló megállapodást aláírjon.
Korábbi háttéranyagunk: Durva klímacéllal nyithat von der Leyen, nőhet a nyomás az Orbán-kormányon.