A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet a szeptemberi előrejelzésében 4,8 százalékra emelte a GDP idei növekedésére vonatkozó várakozását a júniusban közölt 4,5 százalékról, a 2020-ra vonatkozó előrejelzése változatlanul 3,2 százalék maradt – közölte Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója.
2019-re 3,4 százalékos éves átlagos inflációt várnak, ami 0,1 százalékpontos csökkenést jelez a júniusi várakozásaikhoz képest, a jövő évre vonatkozó, korábbi 3,7 százalékos inflációs előrejelzésüket pedig 3,4 százalékra módosították.
Palócz Éva kiemelte, Magyarország a második negyedévben éves alapon elért 4,9 százalékos GDP-bővülése a második leggyorsabb ütem volt az Európai Unió tagállamainak sorában. A világgazdasághoz hasonlóan a magyar gazdaságban is láthatóak a lassulás jelei, emiatt a 2018 egészében elért 5,1 százalékos bővülés után az intézet az idén 4,8 százalékos gazdasági növekedésre számít.
Jobban csökkent a munkanélküliség
Új prognózisában az intézet emelte a bérkiáramlásra vonatkozó várakozásait: a bruttó nominális keresetek idén 9,7 százalék helyett 10,5 százalékkal emelkednek, jövőre pedig további 8,5 százalékos növekedés várható. Ennek következtében a reálkeresetek is emelkednek – számításaik szerint – idén 6,8 százalékkal, jövőre pedig 4,8 százalékkal.
A munkanélküliség idén 3,4 százalékra csökken a korábban várt 3,5 százalék helyett, jövőre pedig 3,2 százalékos lehet, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb a júniusi prognózisnál.
A szeptemberi prognózisban az államháztartás GDP-arányos hiányának enyhe csökkenésével számolnak, ugyanis júniusban még 1,7 százalékos hiányt feltételeztek, most viszont az egész évet tekintve már csak 1,6 százalékos hiányt valószínűsítenek.
Az év első nyolc hónapjában a vártnál kedvezőbben alakult a költségvetés helyzete, elsősorban az adóbevételek, azon belül a fogyasztáshoz kapcsolt adók növekedésének köszönhetően. Ennek következtében a kormányzati szektor többlete 2019 második negyedévében a GDP 1,8 százalékát, az első félévben pedig 1,3 százalékát tette ki.
Búcsút inhetünk a 305-315 forint körüli forint/euró árfolyamnak
Palócz Éva közölte, hogy a szufficit ellenére azért számoltak mégis az államháztartás hiányával, mert az államháztartási kiadások jelentősen emelkedni fognak, többek között a családvédelmi programok, a nyugdíjprémium és a nyugdíjkiegészítés miatt.
A társaság vezérigazgatója az ágazatok közül kiemelte a GDP közel 10 százalékát adó építőipar szerepét, amelyben a Kopint-Tárki a tavalyi kiugró, 20 százalékot meghaladó növekedési ütem után idén több mint 25 százalékos bővülésre számít.
Palócz Éva a forint árfolyammozgásáról megjegyezte, a 305-315 forint körüli forint/euró árfolyam már nem fog visszatérni, a következő időszakban várható forint árfolyamot azonban nehéz előre jelezni. Kiemelte ugyanakkor, hogy a forint árfolyammozgása nem tükrözi a magyar gazdaság állapotát, amely jelenleg kedvező helyzetben van, többek között az uniós forrásoknak, a Magyarországra érkező külföldi beruházásoknak és a munkabérek gyors emelkedésének köszönhetően.
Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, Kínában és az Európai Unióban is számolni kell a gazdasági növekedés lassulásával.
A világgazdaság bővülésével szemben a legnagyobb kockázatot továbbra is a kínai-amerikai kereskedelmi háború, a kínai növekedés lassulása, a Brexit, az iráni-szaud-arábiai konfliktus és az Amerikai Egyesült Államok iráni politikája rejti.
Az intézet várakozásai szerint a Brent olaj hordónkénti ára éves átlagban idén 64-65 dollár között marad. Ugyanakkor kiemelte, hogy az amerikai-iráni vagy a szaúdi-iráni konfliktus kiéleződése beláthatatlan következményekkel járhat a térséget és a nyersolaj árát tekintve is.
„A párbeszéd és a diplomácia a helyes út” – mondja Grönland miniszterelnöke, de ragaszkodik ahhoz, hogy Grönland „nem eladó”, és nem akar az USA része lenni. 
