A neokonzervatív brit The Times napilap még a hónap elején kiszivárogtatott egy titkos dokumentumot, amely szerint az EU belügyminiszterei már konkrét részletekről döntöttek az Európát elárasztó menekültek és migránsok kiutasításával és kitoloncolásával kapcsolatban. Eszerint a Frontex, az EU határőrizeti szerve külön speciális egységet hoz létre a kitoloncolások gördülékeny végrehajtására.
A nemzeti rendőrségek és igazságügyi szervek is részt vesznek az akcióban. A Frontex-akciónak elrettentő hatással kell majd lenniük azok milliók számára, akik Merkel kancellár nyári elszólása után pakolni kezdték batyujukat és Európában képzelik el a jövőjüket.ű
Logisztikai rémálom
Egyelőre teljes homály fedi azt, hogy miképpen gyűjtenék be és raknák föl a gépekre azokat, akik nem óhajtanak visszatérni. Korábbi esetek azt mutatták, hogy a milliós muszlim közösségek rendbontásokkal válaszoltak a rokonok és hittársak kiutasítására. Párizs elővárosai (banlieues) lövöldözésekig menő felfordulást láttak korábbi hasonló eseteknél.
A kitoloncolás számlája milliárd eurós nagyságrendű lesz, amint a charter-járatok elindulnak a Nyugat-Balkán felé, de akár Törökország felé is azon migránsokkal, akik hamisan vallották magukat szírnek. Az előzetes becslések szerint félmillió migránsra a kitoloncolás várhat. Az irtózatos számlát pedig valakinek ki kell majd fizetni. Pedig ahogyan a múlt héten az Európai Bizottság elnökétől, Junckertől megtudhattuk, már most 2,3 milliárd euró hiányzik abból az összegből, amelyet a tagállamok különféle formában a migrációs válság kezelésére felajánlottak, de egyelőre nem fizettek be.
Az év első kilenc hónapjában mindenesetre 710 000 illegális migráns lépett be az EU területére, amely több mint kétszerese a tavaly teljes évben belépett 282 000 főnek. Az Európai Unió nemrég tette közzé a Törökországnak felajánlott migrációs akciótervét, amelynek értelmében pénzügyi forrásokkal és egyéb intézkedésekkel segítené Ankarát a menekültek fogadásában és ellátásában, míg a török kormány ezért cserébe erősítené határvédelmét és javítana menekültügyi eljárásain. Ankara ugyanakkor egyelőre nem fogadta el a tervet, ráadásul Nihat Zeybekci török gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy országa bár szívesen fogadná az EU-s pénzügyi támogatást, az önmagában még nem jelentene megoldást a menekültválságra.
A menekült-káosz az EU-ban tehát tovább tart és kevés jele van annak, hogy a tagállamok vezetői harmonizálni tudnák álláspontjukat, vagy akár kommunikációjukat a potenciális migránsok felé. Ez pedig olyan improvizált válaszokat szül, mint amilyenek Budapest, Zágráb vagy Ljubljana részéről láthatunk.
Az amerikai republikánusok elborzadva figyelik Merkelt
A német hírszerzés (BND) adatai szerint pedig már így is mintegy négymillió illegális migráns él az EU-ban, főként Franciaországban, Nagy Britanniában és Németországban. Németországban ráadásul a törvény bünteti azon egészségügyi dolgozókat, akik nyilvánosságra hozzák, illetve a hatóságokat értesítik arról, hogy illegális migránst kezeltek.
Őrültségnek nevezte Merkel kancellár menekültügyi politikáját az amerikai republikánus elnökjelölt-aspiránsok népszerűségi listáját vezető Donald Trump üzletember. Trump annak a véleményének adott hangot, hogy Németországban felkelésekhez fog vezetni a több százezer idegen ember befogadása. "Én mindig azt gondoltam, hogy Merkel igazi nagy vezető" - mondta Trump, de hozzátette, hogy amit a kancellár jelenleg tesz hazájában, az "őrült dolog".
Az USA-ban közel 12 millió illegális bevándorló él, főként mexikóiak. Hazatoloncolásuk amerikai források szerint több száz milliárd dollárba kerülhet. Trump első számú célja, hogy az illegális bevándorlást megszüntesse, lezárja a déli határt és erődítményszerű kerítést építsen mintegy 1500 kilométeren. Mindezt Mexikóval óhajtja kifizettetni. Ki akarja söpörni az országból az illegális bevándorlókat, ráadásul megváltoztatná az alkotmánynak azt az 1868 óta hatályos pontját, amely szerint az országban születettek automatikusan amerikai állampolgárok lesznek.
Káncz Csaba jegyzete
Japán két nagy autógyártója megkezdi az egyesülési tárgyalásokat. 
