A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a minap jelentette meg a magyar háztartások fogyasztására vonatkozó elemzését. Ebből kiderült: 2015-ben a magyarországi háztartások 72 214 forintot kitevő havi kiadásaik harmadát élelmiszerre, másik harmadát lakásfenntartásra, 11 százalékát közlekedésre és alig 5 százalékát egészségügyre fordították.
Ezek az alapvető tételek tették ki az összes költés közel kétharmadát. A legszegényebb jövedelmi ötödbe tartozó háztartásoknál ez az arány 68,4, a leggazdagabbaknál 58 százalékos volt. Az eltérő jövedelmi helyzet a kiadások nagyságát is befolyásolta: a legfelső ötödnek a legalsónál 3,1-szer több, fejenként 88 ezer forintot meghaladó összkiadása volt.
75 ezer forint
Tavaly a háztartások egy főre jutó összes fogyasztási kiadása egy hónapra vetítve átlagosan 74 608 forint volt. Az egy főre jutó havi, átlagos fogyasztási kiadás 8,7, az inflációs hatást is figyelembe véve 8,9 százalékkal volt több, mint a bázisidőszakban.
A három legnagyobb kiadási tétel:
- a háztartásban fogyasztott élelmiszerek és alkoholmentes italok (18 885 forint/fő),
- a lakásfenntartás és háztartási energia (16 595 forint/fő),
- valamint a közlekedés és szállítás (8076 forint/fő).
Ezek a költségek a fogyasztási kiadások háromötödét (59,7 százalékát) tették ki.
Ezeken a kiadásokon túl hírközlésre havonta fejenként 5125 forintot, ezen belül telefon- és internetszolgáltatásra 3159 forintot költött a lakosság.
Kultúrára, szórakozásra egy főre számítva 4097 forintot, ezen belül szórakozásra és sportszolgáltatásra, illetve moziba, színházba, koncertre és hangversenyre 1686 forint jutott.
|
| A háztartások egy főre jutó havi fogyasztási kiadásai, 2015 |
Alig veszünk halat és gyümölcsöt
A lakosság fogyasztási kiadásaiból legnagyobb arányban, 26 százalékát élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, ezen belül legtöbbet hús és húskészítményekre költöttek. Egy főre vetítve havi 5612 forintot, ami az összes háztartásban fogyasztott élelmiszer-kiadás 28,2 százalékát tette ki. Ezt követték 15 százalékkal (3118 forinttal) a tejre, tejtermékekre, sajtra, valamint 14,8 százalékkal (2941 forinttal) a kenyérre és egyéb cereáliákra fordított kiadások.
|
| A háztartások kiadási szerkezete, 2015. (Grafikonok forrása: KSH). |
Zöldségre és burgonyára összesen 2064 forintot (10,4%), gyümölcsre 1322 forintot (6,6%) adtak ki fejenként. Alacsony, mindössze 207 forintos havi halfogyasztásunk képviselte az élelmiszer-kiadásból a legkisebb arányt, csupán 1 százalékot.
A háztartások 5,2 kg húsféleséget vásároltak fejenként havonta, legnagyobb része baromfi- (1,6 kg) és sertéshús (1,4 kg).
Mennyi megy a rezsire?
2015-ben a lakosság kiadásainak 22 százalékát – egy főre számítva havonta 16 595 forintot – fordította lakásfenntartásra, amelynek 63 százaléka, 10 491 forint a háztartási energiaköltség. Ezen belül legtöbbet, 3444 forintot (32,8%) elektromos energiára, 3265 forintot (31,1%) vezetékes gázra, 2372 forintot szilárd tüzelőanyagra költöttek, utóbbi az összes energiakiadás 22,6%-a. Az egy főre jutó havi melegvíz- és távhőkiadás 1025 forint volt, az összes energiakiadás tizede (9,8%-a).
3500 forint megy el gyógyszerre
Az egészségügyi kiadások a háztartások 75 százalékát érintették. Egy főre jutó havi összege valamivel kevesebb mint 3500 forint, ami az összes fogyasztási kiadásnak a 4,7 százaléka. Ezen belül gyógyszerekre 2666 forintot fizetett ki a lakosság
Különbségek a szegények és a gazdagok között
A háztartások fogyasztása és a jövedelmi helyzet között szoros kapcsolat van, minél nagyobb egy háztartás jövedelme, annál többet költ - jegyzi meg a KSH.
2015-ben a legfelső jövedelmi ötödben élők 3,1-szer annyit adtak ki egyéni fogyasztásukra, mint a legalsó ötödben élők. Míg a legszegényebbek kiadásai az országos átlag 58 százalékát tették ki, a legfelső ötödben élők már az átlag 1,8-szorosát költötték.
|
| A háztartások egy főre jutó havi kiadásainak megoszlása jövedelmi ötödönként, 2015 |
Élelmiszerre és alkoholmentes italokra a legszegényebbek 13 861 forintot, a leggazdagabbak ennek több mint kétszeresét, 28 524 forintot költöttek. A legalsó jövedelmi ötödbe tartozó legszegényebb háztartások összkiadásuk 32 százalékát, a legfelső ötödbe tartozó leggazdagabbak mindössze 21,6 százalékát fordították e célra.
Lakásfenntartásra és háztartási energiára a legalsó kvintilisbe tartozók kiadásaik közel negyedét (24,6%-át), a leggazdagabbak pedig valamivel több mint ötödét (20,1%-át) fordították. Előbbiek egy főre számítva 10 620, utóbbiak 26 571 forintot költöttek erre havonta.
Közlekedésre egy főre számítva, havonta az alsó ötödben élők 3643 forintot (kiadásaik 8,4%-át), a felső ötödbe tartozók 15 619 forintot (kiadásaik 11,8%-át) költöttek. Ez a három alapvetőnek tekintett tétel a legszegényebbek összes kiadásának 65 százalékát vitte el, 12 százalékponttal túllépve a leggazdagabbakét.
Jobban él, akinek nincs gyereke
A gyermekes és a gyermek nélküli háztartások fogyasztása 2015-ben havonta a gyermekes háztartások egy főre jutó havi fogyasztási kiadása 57 228 forint volt, némileg meghaladva az országos átlag háromnegyedét (76,7%).
Az alacsony fogyasztás fő oka, hogy ezekben a háztartásokban az átlagos taglétszám (3,9 fő) jóval nagyobb az országos átlagnál (1,8 fő). A különbség különösen látványos azoknál a kiadási tételeknél – mint például a lakásfenntartás –, amelyek nagysága a méretgazdaságosság elve alapján nem követi arányosan a taglétszám-növekedést.
A gyermekes családok egy főre jutó 11 438 forintos havi lakásfenntartási kiadása 69 százaléka az átlagosnak.
|
| A gyermekes és a gyermektelen háztartások egy főre jutó havi összes személyes célú kiadásai |
Ruházkodásra egy főre számítva havonta: az átlagot meghaladó mértékben (102,7%), oktatásra pedig 26,3 százalékkal többet költöttek a háztartások.
A gyermektelen háztartások magasabb életszínvonalon éltek, az egy főre jutó személyes célú kiadásaik összege 88 830 forint volt, 55,2 százalékkal (31 602 forinttal) haladta meg a gyermekes háztartásokét és 19 százalékkal az országos átlagot.
A gyermektelenek 4220 forinttal (25,4%-kal) költöttek többet egy főre számítva az átlagosnál (16 595 forintot) lakásuk fenntartására, 4067 forinttal (20,5%-kal) többet a háztartásaikban elfogyasztott élelmiszerre.
(A teljes elemzés innen tölthető le .pdf formátumban.)
Mindhárom fő devizával szemben gyengült. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
