Az ELA lényege az, hogy rendkívüli likviditáshiány esetén rövid időre átmeneti hitelt nyújthat az EKB egy eurózóna tag jegybankjának, aki ehhez fedezetet ad saját értékpapírjaiból, pl. államkötvényekből. Ehhez azonban sok feltételnek meg kell felelni, fizetőképeseknek kell lenni a bankoknak, az országnak pedig együtt kell működni az EKB-val.
Ezek a feltételek Görögországnál már rég nem állnak fenn, vagyis az EKB szabályellenesen hitelezi a görög bankokat. Tette ezt azért, hogy amíg a meghosszabbított második hitelcsomag élt, ne tegye lehetetlenné a megegyezést. Ugyanakkor a görög polgárok, jól felmérve a helyzetet, több 10 milliárd eurót vontak ki a bankokból, ahol ez az összeg nem állt rendelkezésre, ezért csak az ELA hitelkereten keresztül tudtak hozzájutni.
Most nehéz helyzetben van az EKB, hisz politikai döntést kell hoznia, megszegve saját működési szabályzatát. Most az történik, hogy nem emeli a hitelkeretet, vagyis új pénz nem érkezik, de nem is szigorítja azt, ami a görög bankrendszer azonnali csődjét okozná. Hogy ez hogy változik a következő napokban, feltehetően a politikusok döntésein múlik.
Teljesen kinyitni már nem lehet a lélegeztetőgépet, hisz akkor az történne, hogy a görögök fellélegezve minden megtakarításukat elvinnék a bankokból, ami még kb. 120 milliárd euró, tehát ennyit fizetne az eurózóna. Ez lehetetlenség. Így bármi is történik, a tőkekorlátozásoknak fenn kell maradnia, a lélegeztetőgép csak tartalékon üzemelhet. Ha pedig semmilyen megállapodás nincs, lekapcsolják, hogy legalább az EKB ne szegjen tovább szabályt.
Az EU-csúcs után nyilatkozott. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
