Viszonzás
Miután pár hete a brit haditengerészet segített a gibraltári hatóságoknak elfogni egy iráni olajszállító hajót azzal a váddal, hogy az Szíriának szállít olajat az EU tilalmát megszegve, Irán jelezte, hogy viszonzásként el fog kapni egy brit tankert. Pár napja erre tett egy kíséretet, de akkor a kísérő brit erők lerázták az iráni hatóságokat, most viszont sikerült az akció: brit zászló alatt hajózó olajtankert kerített hatalmába a felfegyverzett iráni Forradalmi Gárda.
Cobra
A hajó tulajdonosa, a Stena Bulk vállalat szerint a hajó a nemzetközi előírások betartásával haladt, a 23 tagú legénységnek nem esett bántódása (erre vélhetően ügyel is Irán, miután csak arányos választ akar adni saját hajójának elfogására). A brit kormány vészhelyzeti bizottsága, a Cobra kétszer is ülést tartott pénteken az ügy miatt, ezzel Theresa May kormánya válsághelyzetben töltheti utolsó hivtali napjait.
A főszereplő persze a külügyminiszter, Jeremy Hunt, aki az egyik miniszterelnök-várományos Boris Johnson mellett, a jövő hét elején kiderül, melyikük lesz a brit konzervatív párt vezetője, és így automatikusan a miniszterelnök. Jeremy Hunt hangsúlyozta, hogy diplomáciai megoldásra törekszik, katonai megoldáson nem gondolkoznak.
Az igazi kérdés
Donald Trump, aki maga is konfliktusban van Iránnal, hisz országa nevében egyoldalúan felmondta a hathatalmi atompaktumot, mire Irán tárgyalások helyett urándúsításba kezdett, azt jelezte, hogy tárgyalni fog Nagy-Britanniával. Az igazi kérdés az, hogy Nagy-Britannia miért fogta el Gibraltárnál az iráni hajót, komoly kockázatot vállalva ezzel, majd az iráni megtorlást kilátásba helyező fenyegetés után miért nem kísérte haditengerészete a brit hajókat a Hormuzi-szorosban, ahol elkerülhetetlen az Irán partjainál való hajózás?
Együttes ülést tarthat ősszel a cseh és a magyar kormány. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
