171 milliárddal költünk többet, mint terveztük
A parlament 218 igen, 24 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését, amely összesen 171 milliárd forinttal növeli a költségvetés központi alrendszerének hiányát, ám - mint azt a tárcavezető két héttel ezelőtti expozéjában hangsúlyozta - az európai uniós módszertan szerinti hiánycélt nem veszélyeztetik a módosítások. Az E.ON-gázüzletág visszavásárlása és a takarékszövetkezeti szektor megerősítése miatti tőkeemelések ugyanis úgynevezett piaci műveletnek minősülnek, az egyes kiadásnövelő tételek fedezete pedig az országvédelmi alap.
Ugyancsak az oktatást érintő változás, hogy csökken az egy pedagógusra jutó tanulólétszám, amit az állami fenntartású köznevelési intézményekben dolgozó tanárok túlóráinak figyelembe vételével indokolt a zárószavazás előtt benyújtott módosító javaslatában Varga Mihály. Így az általános iskolákban 13,1-ről 11,8-re csökken az egy pedagógusra jutó tanulói létszám, a gimnáziumokban pedig — beleértve a hat és nyolc évfolyammal működőket is — 13,9-ről 12,5-re. A mérőszám hasonló mértékben csökken a szakiskolákban és a szakközépiskolákban is. Átalakul a nem állami köznevelés finanszírozási rendje, az eddigi gyakorlatot az átlagbér alapú finanszírozás váltja fel. Az új rendszerre való átállás érdekében idén október-december hónapokra elszámolási kötelezettség nélküli, egyszeri kiegészítő támogatást biztosítottak a nemzetiségi önkormányzatoknak és a bevett egyházaknak. Ennek fajlagos összege 8100 forint diákonként. Rögzítették azt is, hogy a hit- és erkölcstanoktatás támogatásánál a 12 fős elvi csoportlétszám 8-ra csökken. A kis létszámú hit- és erkölcstanoktatásra 100 millió forintos kompenzációs keretet biztosítottak az országvédelmi alapból. Bizonyos feltételek mellett lehetővé válik a Magyarországon működő külföldi óvodák támogatása. |
Az idei büdzsé bevételi főösszege 15 325 milliárd, kiadási főösszege pedig 16 376 milliárd forintra nő, így a tervezett hiány 1050 milliárd forintra változik.
A törvénymódosítással mintegy 160 ezer pedagógusnak 32,5 milliárd forintot építettek be a köznevelési ágazatba a szeptembertől megemelt bérek ez évi kifizetésének forrásául.
A keddi döntéssel 11 milliárd forint többletforráshoz jut a felsőoktatás az idei működéséhez. Az összeggel a kormány márciusi intézkedése alapján 2 milliárd forinttal létrehozott, majd további 1 milliárddal növelt, a felsőoktatási intézmények strukturális átalakítását elősegítő Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap előirányzatát növelték meg.
Nem fizettek a bankok
A büdzsé módosításával hatályon kívül helyezte a parlament azt a passzust, amely lehetővé tette, hogy az önkormányzati adósságkonszolidáció után a települési helyhatóságoknál maradt adósságelemeket a hitelezők felkínálják átvállalásra az államnak.
Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke korábban ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az ötezer lakos feletti önkormányzatoknál továbbra is jelentős adósság van, ezért lehetővé tették, hogy ha a bank befizeti a tartozás 7 százalékát a költségvetésbe, akkor az állam a teljes adósságot átvállalja az önkormányzattól. Szeptember végéig lehetett volna élni ezzel a lehetőséggel, de nem tudnak olyan esetről, hogy valamely bank jelezte volna, befizetné a 7 százalékot - közölte Kósa Lajos, ezzel magyarázva ennek az adósságrendezési eszköznek a lezárását.
Államosításra is kell a pénz
A kedden elfogadott módosítások között szerepel az E.ON magyarországi gázüzletágának megvásárlásához szükséges fedezet biztosítása is. Az általános indoklás szerint az E.ON Földgáz Trade Földgázkereskedő Zrt. és az E.ON Földgáz Storage Földgáztároló Zrt. által kibocsátott részvények megvásárlásához az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. erre a célra rendelkezésére álló forrásai mellett 71 milliárd forint költségvetési fedezet biztosítása szükséges.
Az idei hatodik költségvetés-módosítás érinti a takarékszövetkezeti integráció finanszírozását is. A kormánynak ugyanis a szövetkezeti hitelintézeti szektor stratégiai átalakítására legalább százmilliárd forintos fedezetet kell biztosítania az Integrációs Szervezetnek. A takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvény szerint az Integrációs Szervezetnek a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) bocsátja rendelkezésre a pénzt, így az MFB mostani tőkeemelése e rendelkezések végrehajtását, áttételesen pedig a hitelezési tevékenység, a gazdasági növekedés élénkítését szolgálja - indokolta a változtatást Varga Mihály.
Pénzt kap a nyugdíjalap és az e-útdíj is
Emellett megteremtették a Nyugdíjbiztosítási Alap és az államháztartás központi bevételei közötti átcsoportosítás lehetőségét. Az általános indoklás szerint erre azért volt szükség, mert az idén bevezetett új kisvállalati adók tervezésekor azzal számoltak, hogy minden vállalkozás a neki legkedvezőbb adózási formát választja, ám ez nem így történt, így a kisadózók tételes adójából és a kisvállalati adóból nem folyik be a várt bevétel, ugyanakkor az új adónemek által kiváltott adókból több pénz várható.
A büdzsében ezen felül forrást biztosítottak az e-útdíj rendszeréhez kapcsolódó többletköltségek fedezésére, változtattak a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. finanszírozásán - 600 millió forinttal megnövelve a filmalap feladatainak ellátására szánt előirányzatot -, és 20 milliárd forinttal megemelték az EU Önerő Alap 30 milliárd forintos támogatási keretét, kiemelten a derogációs kötelezettségű ivóvízminőség-javító, szennyvíz- és hulladékkezelési projektek sikeres befejezése, valamint a 2007-2013 programozási időszak EU-s fejlesztési támogatásainak mielőbbi maradéktalan felhasználása érdekében.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
