A Költségvetési Tanács a 2012-es módosított költségvetési javaslattal kapcsolatban egyetért a módosítás szükségességével és üdvözli, hogy reális esélye van annak, hogy a költségvetési törvényjavaslat elfogadása december 31-ig megtörténik. Mindezek mellett a tanács egyet értett azzal, hogy a Parlament változatlanul hagyja a már elfogadott GDP arányos államháztartási hiány tervezett 2,5 százalékos mértékét.
Szükséges a módosítás a romló gazdasági környezet miatt
A KT álláspontja szerint a törvényjavaslat benyújtása óta eltelt csaknem három hónap alatt a Magyarország számára gazdaságilag meghatározó nemzetközi környezet olyan mértékben módosult, amely szükségessé tette a költségvetési javaslat módosítását. Egyértelműen romlottak a magyar gazdaság számára meghatározó Európai Unió, és elsősorban a német gazdaság növekedésére vonatkozó kilátások, növekedett ugyanakkor az euró körüli bizonytalanság, ebben a környezetben a magyar gazdaság helyzete a magas külső-, és államadósság miatt különösen sérülékeny, így rendkívüli fontosságú a korábban kitűzött hiánycél teljesítése.
A Költségvetési tanács reálisnak tartja a kormány azon számítását, amely szerint a gazdasági növekedés várható lassulása, és a forint gyengülése összesen mintegy 320 milliárd forint terhet jelent a költségvetésnek. Ezek jelentős részét a javaslat a korábban képzett tartalékok és előirányzatok zárolásával ellensúlyozza, ami viszont megnöveli a költségvetés teljesítési kockázatát. A KT javasolja az Országgyűlésnek, hogy a 200 milliárd forint összegű tartalékok zárolásának feloldása 2012. szeptembert követően is csak akkor kerülhessen sor, ha az nem veszélyezteti a 2,5 százalékos hiánycél tartását.
Növeli a bizonytalanságot a magánnyugdíjpénztári befizetések átirányítása
Helyesnek tartja a KT a fejezeti egyensúlybiztosítási tartalékok képzését, ugyanakkor a benyújtott módosító javaslaton nincsenek átvezetve az elfogadott módosítások bevételi és kiadási előirányzatokra gyakorolt hatásai, illetve nem tisztázott, hogy ezeket a módosításokat pontosan hogyan vették figyelembe. A tanács javasolja a kormánynak, hogy ezen módosítások megvalósítására intézkedéseket dolgozzon ki és hajtson végre. A KT felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezettnél gyengébb forint árfolyam hathat az infláció és a GDP arányos államadósság szintjére is, amivel a javaslat nem számol.
A KT szerint is szükséges a Kamatkockázati tartalék 48 milliárd forintos növelése a többletbevételből, ugyanakkor a magánnyugdíjpénztári tagok jövő évi 10 százalékos nyugdíjjárulék befizetéseinek nyugdíjkasszába történő átirányítása csökkenti a gazdaságpolitikai kiszámíthatóságát és előreláthatóságát, így növeli az ez irányú kockázatokat.
A KT kiemelte, hogy nem állnak rendelkezésre pontos számítások a jövedéki adó emeléséből származó bevételek tervezéséhez, azonban a KT helyesnek tartja az ebből származó 20 milliárd forintra becsült többletbevétellel az Országvédelmi Alap emelését.
A 0,5 százalékos növekedés is túlzottan optimista
A tanács egyetért a korábbinál lassabb gazdasági ütem feltételezésével, ugyanakkor különösen bizonytalan külgazdasági környezet miatt kockázatosnak tartja még a tervezett 0,5 százalékos gazdasági növekedési ütem elérését is.
A KT szerint a kormányzat tervei között ugyan szerepel egy, a gazdasági növekedés felgyorsítását célzó intézkedés-csomag összeállítása, ennek részleteiről azonban a benyújtott költségvetési módosító indítvány alapján nem lehet tájékozódni, így a hatások figyelembevétele egyelőre nem lehetséges. A külső körülmények további romlása esetén újabb intézkedésekre is szükség lehet, különösen azért, mert a költségvetés szabadon felhasználható tartalékai jelentősen lecsökkentek.
A vezető devizákkal szemben nagy amplitúdóval mozgott a hazai fizetőeszköz, de volt egy pont, amikor mindegyikhez olcsón lehetett hozzájutni. 
