A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint a munkanélküliek átlagos létszáma 48 ezerrel 203 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,1 százalékponttal, 4,4 százalékra csökkent március-májusban az egy évvel korábbihoz képest. A 15-74 éves munkanélküli férfiak száma 30 ezerrel 104 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,2 százalékponttal, 4,2 százalékra csökkent.
A munkanélküli nők száma 17 ezerrel 99 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 0,9 százalékponttal, 4,7 százalékra mérséklődött. A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 3 százalékponttal, 10,8 százalékra csökkent, ebben az időszakban a munkanélküliek egyhatoda ebből a korcsoportból került ki. További részletek >>>>
Mit mondanak az adatokra az elemzők?
Horváth András, a Takarékbank elemzője kommentárjában kifejtette, a foglalkoztatás bővülésének az eddig látottakhoz képesti kisebb mértékű lassulása arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon és kezdi elérni a csúcsát a foglalkoztatottság a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén. Így még inkább hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek oktatásba minden áron való bevonásának kérdése, amennyiben a magyar gazdaság fel kíván zárkózni a fejlett európai gazdaságok foglalkoztatási szintjéhez.
Az elemző szerint a foglalkoztatottak száma szezonális hatások miatt a következő hónapban lépheti át újból a 4,4 millió főt, majd nyár végére megközelítheti a 4.5 milliót. Várhatóan tovább csökken a munkanélküliek száma, idén a nyár második felére 4 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta. A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a bővülést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását is támogatják - teszi hozzá.
Virovácz Péter, az ING szenior makroelemzője is úgy látja, a közeljövőben az elmúlt években megszokottnál lassabb ütemű lehet a munkanélküliségi ráta csökkenése. Az elemző úgy látja, ennek oka abban keresendő, hogy a jelenlegi környezetben fennmaradó munkanélküliség többnyire strukturális természetű azaz a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben munka nélkül maradók feltehetőleg csak nagy erőfeszítéssel lennének foglalkoztathatók.
A munkanélküliségi ráta szerintük az év végére 4 százalék közelébe süllyedhet, miközben a bérek emelkedése kétszámjegyű lehet, amelyet felerősíthet a közmunkások számának eséséből származó összetétel-hatás.
Ettől függetlenül jogértelmezés miatt a bírósághoz fordulnak. 
