Ezért harcoltak

A szíriai kurdok területe hosszan a török határ mellett helyezkedik el, az Eufrátesz folyótól az iraki határig. Ez annak a következménye, hogy a kurdok által lakott egybefüggő területet 100 évvel ezelőtt négy ország, nevezetesen Törökország, Szíria, Irak és Irán között osztották fel, és a terület délnyugati sarka került Szíriához.

Szíriai és iraki Kurdisztán. Forrás: commons.wikimedia.org

Az 5 évig tartó polgárháború során, mint mindenki más, a kurdok is sokat szenvedtek, területük egy részét az Iszlám Állam megszállta. Azonban ők nem voltak restek fegyvert ragadni a szabadság kivívásának érdekében, még egy erős női osztagot is létrehoztak a dzsihádisták legnagyobb rémületére. Területük egy részét teljesen önerőből szabadították fel, aztán amikor megindultak az orosz és amerikai bombázások és gyengülni kezdett az ellenség, a teljes, általuk lakott szíriai területet visszaszerezték.

Jár nekik

Ezek után érthető módon hallani sem akarnak semmiféle központi szír államról, amely 100 éven át elnyomta őket. Szíria, mint egységes ország 5 éve nem is létezik, az ottani kurdok már nem fogják senkinek alávetni magukat, megérdemlik a hazát. A nemzetközi közösség jó része ezt nem is ellenzi, talán még a lelkiismeret is megszólalt az első világháború utáni torz békeszerződést létrehozó egykori hatalmak utódainál.

Amerika burkoltan rábólintott a dologra, mondván, ellenzi ugyan a kurd autonómiát, de ha a szírek egészében egyetértenek vele, hadd legyen. Hogy kik tekinthetők most szírnek, az filozófiai kérdés, így a diplomatikus nyilatkozatban benne van a kvázi jóváhagyás. A szíriai kurd haderő fontos szövetségese volt az amerikaiaknak az Iszlám Állam elleni harcban, így nyilván megértő velük, és ezért vállalja is a konfliktust NATO szövetségesével, Törökországgal.

A kecske és a káposzta

Ankara tiltakozik is erélyesen, a saját szempontjából érthető módon. Nála van a legnagyobb kurd közösség, és fél attól, hogy ha van szabad iraki és szíriai Kurdisztán, akkor köztük is megnő az elszakadás-pártiak hangja. Viszont csak ezért nem várhatja el, hogy a két szétesett ország kurdjai újra Jugoszlávia-szerű államalakulat részeiként sínylődjenek, hol elnyomva, hol polgárháborúban. A NATO maga viszont elég garancia Törökország területi egységének fenntartására.

A kurd államalakulat létrejötte nem feltétlenül jelent teljes szakítást Szíriával: egy elméletben létező, a gyakorlatban jelentéktelen Szíria fennmaradhat, úgy mint Irak, melynek de jure részét képezi az ottani Kurdisztán, de facto egy önálló ország. Így a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad, a nemzetközi jog sem sérül, mégis megvan a szabadság. A Reuters szerint ezt a kurdok közt élő arab és asszír közösségek is igénylik, ezért csúszott is egy napot a döntés.