|
| A MH Honvédkórház I. Fázisú Klinikai Farmakológiai Laboratóriumának egyik kezelőszobája (MTI Fotó: Máthé Zoltán) |
Ebben az évtizedben, azaz 2010 és 2019 között 31 milliárd forintot fordított a kormány a várólisták csökkentésére, melynek látszik is az eredménye: van olyan borsodi kórház, ahol 281 napot, vagyis több mint 9 hónapot kell várni egy térdprotézis műtétre. Ennyi idő alatt egy új élet is megszületik, de az elköltött pénz hatása ennek ellenére is látszik - 2014-ben még 398 napot kellett várni egy ilyen beavatkozásra a Borsod Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban.
Nagyjából egy hónappal ezelőtt számoltunk be a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő lekérdezhető várólista-nyilvántartása alapján arról, hogy mekkora területi különbségek vannak ezen a téren is Magyarországon. Összesítésünk alapján a fent említett intézmény tűnik ki a sorból, hiszen több beavatkozás esetében is a borsodi központi kórházban van szükség a legnagyobb türelemre a betegek részéről.
Cikkünkre alapozva Jakab Péter jobbikos országgyűlési képviselő kérdezte Kásler Miklós emberi erőforrás minisztert, hogy "mit kíván tenni a kormány a borsodi kórházi várólisták csökkentése érdekében". A tervezett intézkedések mellett arra is kíváncsi volt, hogy mi az oka annak, hogy a borsodi intézményben jóval többet kell várni csípőprotézis-, gerincsérv-, mandula- és orrmandula- műtétre, valamint diagnosztikai szívkatéterezésre, mint máshol.
A miniszter helyett Rétvári Bencétől, az EMMI államtitkárától érkezett meg a válasz, melyben lényegében az eddig tett intézkedéseket és egyes beavatkozásoknál a várólisták hosszának csökkentését részletezi.
A kormányzati intézkedés eredményeként 2010-2018 között a várakozási idők csökkentéséhez mintegy 26 milliárd forint többletforrás vált elérhetővé, az idei évben pedig további 5 milliárd forint áll rendelkezésre - írja az államtitkár.
Az elindított várólista-csökkentő programok arra is lehetőséget biztosítottak, hogy a program terhére a szolgáltatók átvállalják más, magas várakozási idővel rendelkező intézmények betegeinek ellátását, amennyiben azok saját ellátási kapacitása nem biztosította az időbeli megvalósítást. Majd kitér a nemrég elkezdődött tervezési, ütemezési hibák megszüntetésére, a célzott, rendszeres ellenőrzésre is, ami - mint arról nemrég beszámoltunk - egyelőre még inkább sok munkát és némi káoszt eredményezett, főként annak köszönhetően, hogy helyenként az elvárt teendők az életszerűséggel szemben állnak és nem is volt kellő felkészülési idő az új rendszer bevezetése előtt.
Rétvári kiemeli: az intézkedés-sorozat eredményeként 2012 és 2018 között mintegy 60 százalékkal, 70 ezerről 28 ezerre csökkent a várakozók száma. Csípőprotézis műtétek esetén az átlagos várakozási idő a 2012-ben regisztrált 180 napról 88 nap körülire csökkent, térdprotézis műtéteknél 241 napról 126 napra, szürkehályog műtétnél pedig 90 napról 45 napra csökkent a várakozási idő. Nemzetközi összehasonlításban utóbbi beavatkozást Hollandia után nálunk végzik el a legrövidebb időn belül - jegyzi meg az államtitkár.
Noha a több mint 9 hónapos várakozási idő a borsodi kórháznál nagyon sok, régen még ennél is több volt. Rétvári szerint 2014-ben térdprotézis műtét esetén 398 napról 281-re, csípőprotézisnél pedig 258 napról 184 napra csökkent a várakozási idő.
Válasza végén megjegyzi:
Az Országos Intézményi Várólista publikus, mindenki által elérhető felületének célja, hogy az érintettek tájékozódhassanak a várakozási időkről és választásuk alapján más szolgáltatót kereshessenek fel.
Ezzel szemben gyakorlat azonban inkább arról tanúskodik, hogy a magyar betegek orvost és nem intézményt választanak, még akkor is, ha máshol hamarabb elvégeznék a beavatkozást.
Egyre több kisebb gazdaság kerülhet veszélybe Magyarországon. 
