Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt szerda este Londonban Theresa May brit miniszterelnök. A Downing Streeten tartott munkavacsorán részt vett Michel Barnier, a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalások uniós munkacsoportjának vezetője is.
Megy a titkolózás?
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének szerdán késő este közzétett, sok érdemi részletet nem tartalmazó közleménye szerint Theresa May a "konstruktív" megbeszélésen megerősítette, hogy a brit kormány az EU-tagság megszűnése után is "mély, különleges partneri viszonyt" kíván fenntartani az Európai Unióval.
| A brit miniszterelnök a múlt hónap végén aktiválta a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, hivatalosan elindítva ezzel a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot. Az 50. cikkely szabályozza e folyamatot, kétévi időtávlatot meghatározva a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásokra. Ennek alapján a brit EU-tagság 2019 márciusában szűnhet meg, hacsak a felek nem állapodnak meg a folyamat meghosszabbításáról. Ehhez azonban az Európai Unióban maradó 27 többi ország egyhangú beleegyezésére lenne szükség. |
Ki kell várni az új választás eredményét
EU-illetékesek a brit sajtónak korábban olyan nem hivatalos jelzéseket adtak, hogy az unió 18 hónap alatt szeretné lezárni az érdemi tárgyalássorozatot, megfelelő időt hagyva az Európai Parlamentnek, a brit parlamentnek és a tagországok törvényhozásainak a kilépési feltételekről szóló majdani megállapodás ratifikálására.
Az érdemi kilépési tárgyalások várhatóan csak a június 8-ára kiírt előrehozott nagy-britanniai parlamenti választások, illetve az új brit kormány megalakulása után kezdődnek, de az Európai Unió állam- és kormányfői már szombaton rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az EU tárgyalási stratégiájának előkészítése végett.
A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválása óta Theresa May fogadta londoni hivatalában Donald Tuskot, az Európai Unió állam- és kormányfői alkotta testület, az Európai Tanács elnökét és Antonio Tajanit, az Európai Parlament elnökét is.
A brit miniszterelnök a három hete tartott megbeszélésen közölte Tuskkal, hogy Nagy-Britannia szeretné elkezdeni a hivatalos kilépési tárgyalásokat, amint a 27 többi tagállam egyezségre jut az EU tárgyalási irányelveiről.
A bevándorlás ügyét kell rendezni
Antonio Tajani, akit Theresa May a múlt héten fogadott a Downing Streeten, a megbeszélés után kijelentette: a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalásokon először a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok, illetve az uniós társállamokban élő britek jogosultságairól kell megállapodni.
Ugyanezt a célkitűzést hangoztatta szerdán, még Juncker és Barnier londoni tárgyalásai előtt a Brexit-folyamat irányításáért felelős minisztérium vezetője is. David Davis egy londoni konferencián kijelentette: "létfontosságú" a külföldi EU-tagállamok állampolgárainak hozzájárulása a brit gazdaság teljesítményéhez, ezért brit kormány az EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalások lehető legkorábbi szakaszában megállapodásra akar jutni az ő jogosultságaik biztosításáról.
"A bevándorlást ellenőrizni szeretnénk a jövőben, nem hiszem azonban, hogy bárki fel akarná húzni a felvonóhidakat" - fogalmazott a Brexit-ügyi tárca vezetője.
A szakszervezet örül, de nem könnyebbült meg. 
