A Stop Soros törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonására szólított fel pénteken elfogadott állásfoglalásában a Velencei Bizottság, mondván, hogy azok súlyosan akadályozzák a törvényesen működő civil szervezetek tevékenységét.
Az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete mindenekelőtt elismerte, hogy több más európai államban is bűncselekménynek számít, ha valaki anyagi haszonszerzés céljából segíti az illegálisan érkező bevándorlók belépését, szállítását vagy tartózkodását. Mint írták, ez önmagában nem szükségszerűen ellentétes a nemzetközi emberi jogi normákkal.
Az ilyen cselekmények kriminalizálása megzavarja az áldozatokat segítő civil szervezetek tevékenységét, és aránytalanul korlátozza az Emberi Jogok Európai Egyezményében rögzített jogaikat. A kampánytevékenység folytatásának és a menedékkérők képviseletének büntethetővé tétele pedig jogellenes beavatkozást jelent a véleménynyilvánítás szabadságába.
Ami a magyar törvényből kimaradt
A Velencei Bizottság összehasonlította a szóban forgó jogszabályt más, az illegális bevándorlás elősegítését kriminalizáló európai törvényekkel. Szerintük máshol vannak kivételek a humanitárius segítségnyújtására, de ez hiányzik a magyar szabályozásból, ami sérti a nemzetközi jogi sztenderdeket. Mi több, túlságosan széles körű a bűncselekmény tényállásának meghatározása a törvényben, és a szankciók aránytalanok. Példaként hozták fel, hogy egy civil szervezet egy tagjának elítélése akár az egész NGO feloszlatását vonhatja maga után, ami sérti az egyesülés szabadságára vonatkozó jogokat.
|
Mi ez a Stop Soros törvénycsomag? A törvénycsomag alapján a bevándorlásszervező, migrációt elősegítő szervezeteknek regisztráltatniuk kell magukat, és be is kell számolniuk a bevándorlásszervező, migrációt elősegítő tevékenységükről. Külföldi támogatásaik után 25 százalékos illetéket kell fizetniük, az ebből befolyt összeget pedig az állam határőrizeti feladatokra fordítja. |
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
