A Központi Statisztikai Hivatal kedden publikált részletes adatai szerint a bruttó hazai termék volumene tavaly a IV. negyedévben 3,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedéshez a mezőgazdaság és az építőipar kivételével mindegyik nemzetgazdasági ág hozzájárult. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 3,0, az előző negyedévhez viszonyítva 1 százalékkal emelkedett. 2015-ben a gazdasági teljesítmény 2,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
2015 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a GDP volumene 3,2 százalékkal nőtt. (Az első becslésben közölt IV. negyedévi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
|
| A GDP változásához való hozzájárulás. |
Termelési oldal:
Az ipar hozzáadott értéke 7,2, ezen belül a feldolgozóiparé 8,3 százalékkal nagyobb lett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás, illetve a hozzá kapcsolódó beszállító ágazatok teljesítménye nőtt jelentősen.
Az építőipar teljesítménye 0,3 százalékkal növekedett, ezen belül az épületek építése bővült.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3 százalékkal nőtt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 5 százalékkal emelkedett, ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bővült nagymértékben. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 1,5 százalékkal nőtt. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 2 százalékkal nagyobb lett.
A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 6,4 százalékkal nőtt, ezen belül az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység növekedése jelentős. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 1,5 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység hozzáadott értéke 1,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A javuló teljesítményt elsősorban a hitelintézetek jutalék- és díjbevételének növekedése, valamint a biztosítók esetében a nem életbiztosítási szerződések számának bővülése okozta.
A bruttó hazai termék 2015. IV. negyedévi, 3,2 százalékos növekedéséhez az ipar 1,6, a szolgáltatások 1,7 százalékponttal járultak hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ág hozzájárulása (0,6 százalékpont) volt a legjelentősebb. A mezőgazdaság 0,4 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.
A mezőgazdaság hozzáadott értéke 12 százalékkal alacsonyabb lett.
Felhasználási oldal:
A háztartások tényleges fogyasztása 3,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 3,5 százalékkal bővült. A háztartások fogyasztási kiadásán belül a nagy súlyú kiadási csoportok közül az élelmiszerek, a lakberendezés, lakásfelszerelés, az egyéb termékek és szolgáltatások, valamint a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás esetében az átlagot meghaladóan emelkedett a volumen. Mind a külföldiek magyarországi fogyasztása, mind a magyarok külföldi fogyasztása erőteljesen növekedett, utóbbi nagyobb mértékben. A háztartások Magyarország területén történő (hazai) fogyasztási kiadása 3,5 százalékkal nőtt.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 1,9, a közösségi fogyasztásé 6,7 százalékkal bővült.
|
| A GDP változásához való hozzájárulás. |
A végső fogyasztás 3,7 százalékkal emelkedett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,5 százalékkal bővült. A gép- és berendezésberuházások volumene erőteljesen nőtt, az építési beruházásoké csekély mértékben csökkent. A nagyobb súlyú ágazatok közül a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, az ingatlanügyletek, a kereskedelem, gépjárműjavítás és a mezőgazdaság beruházási teljesítménye csökkent, a közigazgatás, védelemé, a vízellátás, szennyvízgyűjtés, -kezelés, hulladékgazdálkodásé, valamint az információ, kommunikációé nőtt.
A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 1,6 százalékkal emelkedett.
A belföldi felhasználás a IV. negyedévben összességében 3,2 százalékkal bővült.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 623 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 7,7, az import 8,0 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 8,5, a behozatal 7,2 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 4,5, importja 12 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A bruttó hazai termék 2015. IV. negyedévi 3,2 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 2,6, a bruttó felhalmozás 0,4 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom 0,2 százalékponttal erősítette a GDP növekedését.
2015 IV. negyedévében az előző negyedévhez képest:
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye 1 százalékkal nőtt.
A termelési oldalon az ipar bruttó hozzáadott értéke 1,6, a szolgáltatásoké 0,7, a mezőgazdaságé és az építőiparé pedig egyaránt 0,3 százalékkal növekedett.
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 0,8, a kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,4, a közösségi fogyasztás 1,6 százalékkal bővült. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,7 százalékkal növekedett. A külkereskedelemben mind az export, mind az import 0,6 százalékkal nőtt.
2015-ben az előző évhez képest:
A gazdaság teljesítménye 2,9 százalékkal nőtt az előző évihez képest.
A termelési oldalon az ipar bruttó hozzáadott értéke 6,3, az építőiparé 2,9, a szolgáltatásoké 2,8 százalékkal növekedett, a mezőgazdaságé 13 százalékkal csökkent.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 2,6, a közösségi fogyasztás 0,6 százalékkal bővült. E két tétel eredményeként a végső fogyasztás 2,3 százalékkal nőtt. A bruttó felhalmozás 0,5, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,9 százalékkal nagyobb lett, így a belföldi felhasználás összességében 1,9 százalékkal emelkedett. Az export 8,4, az import 7,8 százalékkal nőtt.
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
