Megszavazták maguknak a képviselők: ennyivel keresnek többet

Elfogadta az Országgyűlés a jövő évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. A 134 igen szavazattal, 58 nem ellenében jóváhagyott törvény mintegy 42 jogszabályt módosít, valamint pontosítja a kormányülések dokumentálásának szabályait.

Ennek értelmében augusztustól évente emelkedik az országgyűlési képviselők tiszteletdíja, amelyet az előző évi átlagbér háromszorosában határoztak meg. Aki egy állandó bizottság tagja, alapilletményének 1,2-szeresét, aki legalább két testület munkájában vesz részt vagy a törvényalkotási bizottságban foglal helyet, az alapilletmény 1,4-szeresét kapja.

A frakcióvezetők az alapilletmény kétszeresében részesülnek, helyetteseik annak 1,7-szeresében, de helyettesi díjazást csak minden megkezdett huszonöt tag után egyszer fizetnek. Az Országgyűlés elnöke az alapilletmény 2,7-szeresét kapja, alelnökei a dupláját, míg a jegyző és az Interparlamentáris Unió magyar nemzeti csoportjának elnöke esetében 1,7-szeres szorzóval számolják a juttatást.

(Az emeléssel hozzávetőleg 200 ezer forinttal keresnek majd többet a parlamenti képviselők. Erről további részelteket itt olvashat.)

Üzemanyag és lakbértámadás

Üzemanyagkártyát is kapnak a képviselők, a fővárosiak alapjuttatásként havi 2500 kilométer megtételéhez elegendő forrást kapnak, míg aki több mint 300 kilométerre lakik, 6500 kilométerre elegendőt, de a legnagyobb területi kiterjedésű választókerületek egyéni képviselőinél a keret ennek akár a másfélszerese lehet.

Emelkedik a lakbértámogatás, a kormányzati tisztséget is ellátó képviselő pedig a jövőben nem kap az országgyűlési törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű javadalmazást. A miniszterelnök személyi illetményt is állapíthat meg a miniszterek részére, amely nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző évben kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülő, legnagyobb éves jövedelem egytizenkettedét.

A jogszabály rendelkezik az ügyészeknek járó illetménypótlékok növeléséről is szeptember 1-jétől. Például a legfőbb ügyész vezetői pótléka az illetményalap 400 százaléka, helyetteséé a 300 százaléka, a fővárosi főügyészé pedig a 200 százaléka.

Módosult a csődtörvény is

A változtatás értelmében a hitelező hozzájárulása nélkül is megszüntethető a hitelező kérelmére indult felszámolási eljárás, ha az adós a felszámolás kezdő időpontjáig igazolja, hogy a teljes követelést megfizette a hitelezőnek. A gazdasági stabilitásról szóló jogszabály módosításával lehetővé vált, hogy az önkormányzatok a kormány előzetes hozzájárulásával kezességet vállaljanak nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás esetén a többségi tulajdonukban álló gazdasági társaság kötelezettségeire.

Lehetővé vált az is, hogy a kormány az önkormányzati gazdasági társaságok már meglévő adósságügyleteinek szerződésmódosítással vagy adósságmegújítással történő kiváltását akkor is engedélyezhesse, ha azok nem felelnek meg az új ügyletekre vonatkozó követelményeknek, de a meglévőnél kedvezőbb feltételeket eredményeznek a gazdasági társaság számára.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény is módosult, ennek értelmében a 400 négyzetméter vagy annál nagyobb bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmivé változtatására vagy kereskedelmi rendeltetésű építmény jogszabályban meghatározott átalakítására csak hatósági engedély alapján van lehetőség. Ehhez a kormányhivatal szakhatósági állásfoglalását is be kell szerezni, ennek hiányában a hatóság megtiltja a kereskedelmi rendeltetésű használatot, és bírságot szabhat ki.

Beillesztették a gyermekvédelmi rendszerbe a tanoda intézményét, ennek részleteket végrehajtási rendeletekben szabályozzák majd. További változás, hogy a szociális temetés jogintézményének hatálybalépési időpontját 2021. január 1-jére tolták ki.