Ma meg akartak ölni, de megvédetett a szeretet hatalma, sokáig fogok élni – mondta Nicolas Maduro, Venezuela elnöke szombat este, a merénylet után. Meg akartak ölni, de nem sikerült, mert az én küldetésem, hogy Németországot a végső győzelemig vezessem – mondta Hitler 1944. július 20-án, amikor valóban meglehetősen szerencsésen élt túl egy olyan merényletet, ahol egész közel robbant hozzá a bomba, csak egy vastag lábú asztal túlsó oldalán.
Igazi, vagy megrendezett?
Hitlernek nem volt szüksége műbalhékra, az ő hatalma korlátlan volt, még ha végül csak egyetlen bunkerre is szűkült. Még egy évvel sem élte túl a merényletet, országát a teljes vereségig vezette, mérhetetlen szenvedést okozva. Maduro ezzel szemben nem áll háborúban a fél világgal, mint a nagy előd, csak népét sanyargatja a végsőkig. Hatalmát ugyanakkor nem könnyen sikerült neki megtartani, hisz felmutatni semmit nem tud (szemben Hitlerrel, aki kezdetben gazdasági, majd katonai sikerekkel kápráztatta el népét).
Felmerül a kérdés, hogy merénylet volt, vagy rendezett egy szép nagy pukkanást, hogy megindíthasson egy tisztogatást, mint Hitler a merényletkísérlet után, vagy akár a török elnök a 3 évvel ezelőtti, máig sem egészen tisztázott puccskísérlet után? Egy merénylet remek alkalom szinte bármilyen intézkedések bevezetésére, és a hatalom korlátlan kiterjesztésére. Egy berepülő drón, melyet lelőnek a mesterlövészek, pont olyan eszköz, ami lehet igazi merénylet is, és jól kiszámított katonai művelet is.
Saját népe
A választ nyilván nem fogjuk meg tudni, legalábbis amíg Maduro hatalmon van, de azon lehet elmélkedni, kinek áll érdekében ellene egy merénylet, és mekkora esélye van azt végrehajtani? Ő maga rögtön a szomszédos Kolumbia elnökét vádolta, meg persze Floridában élő venezuelaiakat, és érthető is, hogy külső erőket keres, hisz az igazság kellemetlen, miszerint egyvalakinek állna érdekében megszabadulni tőle: saját népének. Ahogy az olaszoknak Mussolinitól, a líbiaiaknak Kadhafitól, és lehetne sorolni.
Elbaltázták?
Ha viszont valóban merénylet volt, felvetődik a kérdés, hogy mennyire pancser módon hajtották végre, és ez az, ami gyanúra ad okot a műmerénylettel kapcsoltban. A drón kezelőjének kevés ideje van megtalálna a célt és oda gyorsan el is jutni, nincs idő ott zümmögni az összesereglett társaság fölött is várni, hogy lelőjék, márpedig úgy tűnik, ez történt.
A Hitler elleni merénylet annak idején ugyancsak pancser módon lett végrehajtva, de csak azért, mert a mohó von Stauffenberg túl akarta élni az eseményt, ezért otthagyta a bombát a katonai tanácskozáson, melyre résztvevőként vitte be azt, és utána ő akarta irányítani a Hitlertől megszabadított Németország megmentését. Pedig ha életét áldozza az ügy sikeréért (így sem élte túl a napot: Hitler emberei végeztek vele), életben marad több millió ember, és talán Németország és Európa kettéosztása is elmaradt volna.
Maduro esetében nincs ekkora jelentősége a dolognak, de 30 milliós népe most tovább nyomoroghat miatta, és még kevesebb az esély, hogy belátható időn belül megszabadulnak uralmától.
További szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben. 
