|
| Theresa May ma délelőtt, ahogy elhagyja kormányfői rezidenciáját. EPA/FACUNDO ARRIZABALAGA |
1. Megállapodás nélküli kilépés
Ez a lehetőség akkor fenyeget, ha az EU nem hajlandó újratárgyalni a brit parlament alsóháza által tegnap nagy többséggel elutasított kilépési egyezményt, a May-kormány pedig a helyén marad, és nem változtat a politikáján.
Az több mint valószínű, hogy Brüsszel nem fog engedni. Ezt már korábban is többször jelezték az uniós vezetők, a szavazás után az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk is azt mondta, hogy lehetetlennek tűnik a megegyezés, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint pedig tegnap megnőtt a kockázata a rendezetlen Brexitnek.
Az még nyitott kérdés, hogy a May-kormány a helyén marad-e. A kormányfő ugyan nem kíván lemondani, az ellenzéki Munkáspárt viszont bizalmatlansági indítványt terjesztett be kormánya ellen, amiről az alsóház már ma este szavaz.
May egy bizalmatlansági indítványt már túlélt saját pártján belül decemberben: akkor 200 konzervatív parlamenti képviselő szavazott mellette, és 117 ellene. Ez alapján nagy esély van arra, hogy a mostani bizalmatlansági indítványt is átvészeli. Ráadásul most az északír unionista párt és a lázadó toryk is jelezték, hogy támogatni fogják.
Ha tehát Brüsszel nem enged, a May-kormány pedig marad, és nem dob be új ötletet, akkor az Egyesült Királyság idén március 29-én átfogó megállapodás nélkül lép ki az EU-ból. Ennek nehezen belátható gazdasági következményei lennének: egyes gyárakban például megbénulhat a termelés az import leállása miatt.
Ezt áthidaló, ideiglenes megállapodásokkal próbálná elkerülni London. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság már decemberben megkezdte az egyezség nélküli kilépés esetére szóló cselekvési tervének végrehajtását. A csomag 14 intézkedést tartalmaz azokon a területeken (pénzügyi szolgáltatások, légi közlekedés, vámügyek), ahol a megállapodás nélküli Brexit jelentős zavart okozna a 27 tagú EU polgárai és vállalkozásai számára.
2. Újratárgyalás
A brit kormány javaslatot tehet a Brexit-megállapodás újratárgyalására. Mivel ez időigényes folyamat, ezért hivatalosan kérnie kell Brüsszeltől, hogy halassza el a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását, azaz a kilépést. Az időpont megváltoztatását az EU mind a 27 tagállamának jóvá kellene hagynia, majd a brit parlamentnek is szavaznia kellene az új dátumról.
Az EU azonban – ahogy fent említettük is – hallani sem akar az újratárgyalásról, így ez a megoldás jelenleg valószínűtlennek tűnik.
3. Újabb népszavazás
A brit kormány új referendumot ír ki Nagy-Britannia uniós tagságáról. Mivel ezt március 29-ig már nem lehet lebonyolítani, ezért ebben az esetben is kérnie kell az 50-es cikkely aktiválásának elhalasztását.
Emellett törvényi úton meg kellene határozni az új referendum szabályait – például azt, hogy ki jogosult szavazni, és pontosan mi legyen a kérdés. Ráadásul még egy „kampányidőszakot” is be kellene iktatni.
Egy újabb népszavazás előkészítése összességében soklépcsős és időigényes folyamat lenne – a BBC által idézett számítások szerint minimum 22 hetet, azaz csaknem fél évet venne igénybe.
Kérdés az is, mennyiben lenne etikus egy ilyen szavazás, hiszen a britek két és fél évvel ezelőtt már döntöttek: akkor a szavazók mintegy 52 százaléka, 17,4 millió ember voksolt a kilépésre.
4. Új választások
Theresa May indítványozhatja a képviselőknek, hogy írjanak ki előrehozott választásokat – ehhez a törvényhozók kétharmadának támogatására lenne szükség. A választásokra legkorábban a parlamenti döntés után 25 munkanappal kerülhet sor – a pontos dátumot a kormányfő határozhatja meg.
Az új választásokat May azzal a céllal írhatná ki, hogy politikai mandátumot kapjon a Brexit megállapodásra. Az ugyanakkor erősen kérdéses, hogy elérné-e ezt a célt. A mostani egyezménnyel szemben ugyanis saját pártján belül is nagy az ellenállás, ráadásul a választás kimenetele megjósolhatatlan: a konzervatívok és a Munkáspárt támogatottsága egyaránt 35-40 százalék között mozog.
5. May lemond
Theresa May, miután belátja, hogy semmi esély a megállapodás elfogadtatására, benyújtja lemondását. Ebben az esetben nem kellene új választásokat kiírni, hanem a konzervatívok új személyt jelölnének a helyére soraikból.
Ez ugyanakkor az alapproblémát – a brit parlament elutasítja a megállapodást, az EU viszont nem hajlandó azt újratárgyalni – nem oldaná meg.
Mi a konfliktus?
A britek egy részének azért nem tetszik a mostani megállapodás, mert az szerintük határozatlan időre bezárja őket az EU vámuniójába – és ezáltal korlátozza a kereskedelmük szabadságát –, valamint veszélyezteti az Egyesült Királyság egységét azáltal, hogy végső esetben „kiszakíthatná” Észak-Írországot a királyságból (Észak-Írország az EU vámuniójának része maradna akkor is, ha az Egyesült Királyság már kiválik belőle), hogy megőrizze az ír-északír határ szabad átjárhatóságát. Azt is kifogásolják, hogy 39 milliárd font „lelépési díjat” (ez négyévi brit EU-költségvetési hozzájárulásnak felel meg) kell fizetniük az EU-nak.
Korábban emiatt sorra mondtak le a May-kormány miniszterei, a többi közt Boris Johnson külügyminiszter, valamint két Brexit-ügyi miniszter, David Davis és Dominic Raab is.
Új tervet ígér May
Annak megjóslására nem vállalkozunk, hogy a fenti forgatókönyvek közül melyik fog megvalósulni a következő hónapokban. May azt mondja, hogy amennyiben túléli a ma esti bizalmatlansági indítványt, akkor jövő héten egy alternatív tervet fog bemutatni a parlamentnek.
Hiába a 10 százalékos leépítés, csökkent a profit. 
