Donald Trump (Kép forrása: EPA)

Japán a legmagasabb fokozatú készültséget rendelte el hétfőn, miután Észak-Korea egyidejűleg négy ballisztikus rakétát lőtt ki a Japán-tenger felé.  Phenjan a múlt hét óta folyó amerikai–dél-koreai közös hadgyakorlatra válaszolt a rakétakilövéssel. A lépéssel azt demonstrálta, hogy adott esetben nemcsak a Koreai-félszigetet tudná lángba borítani, hanem Japánt is.

Trump vörös vonala

A közös hadgyakorlat (Foul Eagle) két hónapon keresztül tart majd, és sajtójelentések szerint ezen mintegy 300 ezer dél-koreai és 17 ezer amerikai katona vesz részt, az amerikai haditengerészet és légierő aktív támogatásával. A phenjani rezsim feszült, hiszen az új Trump kormányzat ezekben a napokban vizsgálja felül stratégiáját Észak-Koreával kapcsolatban. Már megválasztott elnökként Trump januárban azt közölte azon hírre, miszerint Phenjan interkontinentális ballisztikus rakéta kifejlesztésén dolgozik, hogy „az nem fog megtörténni!”.

A múlt hétvégén a New York Times jelentette, hogy az amerikai hadsereg már évek óta folytat agresszív kiber-műveleteket a phenjani rezsimmel szemben, mióta az 2013-ban nukleáris kísérletekbe kezdett. Erre csak mostanában jött rá a phenjani rezsim, miután számos rakéta-kísérlete az elmúlt években megszégyenítő kudarccal végződött.

Megelőző csapás jöhet

A Fehér Házban folyó felülvizsgálattal kapcsolatban a Wall Street Journal a múlt héten azt szivárogtatta ki, hogy Washington aktívan mérlegeli mind a rezsimváltást, mind a megelőző katonai csapás lehetőségét Phenjannal szemben. Az amerikai sajtóban már tudni vélik, hogyan zajlana a megelőző csapás Phenjan ellen. Ebben F-22-es vadászgépek és B-2 lopakodó bombázók éppúgy részt vennének, mint a tengeralattjárók. A Guam szigetéről, vagy az Egyesült Államokból felszálló B-2-es bombázók feladata lenne, hogy az akár 15 tonna súlyú bombáikkal megsemmisítsék a föld alatti bunkereket.Ejtőernyős különleges egységek azután a mintegy 200 mobil rakéta indítóállomásokat hatástalanítanák szerte az országban.  Szöul a maga részéről még januárban jelentette be, hogy különleges katonai egységet hoz létre, amelynek célja az Phenjan irányítóinak kiiktatása háború esetén.

Káncz Csaba

Peking is érzi a feszültség növekedését

Bár Washington negyedszázada visszavonta Dél-Koreából a taktikai nukleáris fegyvereket, most a Fehér Házban újra napirendre került a visszatelepítésük. Ezen esetleges lépés nemcsak Phenjannal okozna feszültebb viszonyt, hanem Pekinggel is, hiszen a kínaiak azt gondolhatják, hogy ők lesznek a valódi célpontjai ezeknek a tölteteknek. Jelenleg már így is nagy a feszültség Kína és Dél-Korea között, mivel az Egyesült Államok THAAD rakétaelhárító védelmi rendszer telepítését kezdte meg a félszigetre, részben azért, hogy megelőzze Észak-Korea Amerikára irányuló esetleges atomcsapását.

Összességében kijelenthető, hogy a Trump elnököt övező politikai viharok és az amerikai politikai osztály gyilkos belharca a Moszkvával folytatandó viszonyról növeli annak valószínűségét, hogy Trump figyelem-elterelő lépésként végül a katonai megoldás mellett dönt a phenjani rezsim ellen.

Káncz Csaba jegyzete