Miután az Egyesült Államok likvidálta Kászim Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát Irak területén, felforrósodott a levegő a térségben, így az ott szolgáltatot teljesítő, dolgozó NATO-tagországbeliek biztonságának garantálása kulcskérdés lett a nemzetközi diplomáciában.
Megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy megtudjuk, a magyar kormány milyen lépéseket tervez, mennyi magyarról tudnak, akik a térségben tartózkodnak, van-e evakuálási terve a külügynek.
A külügy válasza szerint a biztonsági helyzetet folyamatosan figyelemmel kísérik, felkészültek minden lehetőségre.
Az Irakban állomásozó, legfeljebb 200 fős katonai kontingensen kívül az országban jelenleg az erbíli magyar főkonzulátuson 4 fő teljesít diplomáciai szolgálatot. Azt a tájékoztatást kaptuk továbbá, hogy a Bagdadba akkreditált nagykövet jelenleg Magyarországon tartózkodik, mivel a magyar nagykövetség működésének helyet adó brit nagykövetség részéről azt a kérést kapták, hogy ne térjen vissza az állomáshelyére.
Ami az állami szférán kívüli civileket illeti, a külügy a MOL-ról tett említést. A tőzsdén forgó olajcégnek korábbi tevékenységéből maradt ott üzleti érdekeltsége, saját személyi állománnyal vagy létesítménnyel azonban nincsenek jelen Irakban. Ezt megerősítették lapunknak a MOL-nál is.
Irak egyébként az utazási célpontnak nem javasolt országok között tartja nyilván a külügy, sőt, igyekeznek lebeszélni mindenkit az oda utazásról. Mint írták: "A Konzuli Szolgálat Irakot utazás és ott tartózkodás szempontjából az országban előforduló terrorcselekmények és háborús helyzet miatt az utazásra nem javasolt országok és térségek kategóriájába sorolja. Az Irakra vonatkozó utazási tanácsok a biztonsági helyzet romlása miatt 2019. december 15-én kiegészültek a felszólítással, hogy az Irak területére utazni szándékozók utazásukat halasszák el. A Konzuli Szolgálat utazás előtt minden esetben javasolja a tájékozódást a https://konzuliszolgalat.kormany.hu/ honlapról."
Szerinte a BRICS-együttműködés nem ír elő kölcsönös segítségnyújtást fegyveres agresszió esetén. 
