Orbán Viktor beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

„A csonton nem maradt semmi hús, a magyar gazdaságról mindent elmondtak az előttem felszólalók, amit elmondani lehetett. Csak az udvariasság és némi remény miatt mondom el beszédemet” – kezdte több mint egy órás beszédét a miniszterelnök.

Orbán a kamara évnyitóján elsőként az MKIK jelentőségét méltatta. Bár Orbán úgy látja, ha megnézzük a náluk versenyképesebb országokat, a kamarák részvétele a gazdaságpolitikai döntéshozatalban mélyebb. „Jobban állunk, mint néhány éve, de ez inkább a személyes kapcsolatokon és a bizalmon múlik.

Aztán Demén Sándortól idézett, miszerint gazdasági válság idején a gazdaságnak nem kell normatívnak lennie. Orbán szerint ez a legfontosabb gazdaságpolitikai útravaló volt 20111-ben. Utalva a munkavédelmi akciótervre ez azt jelenti, hogy egy szabálynak nem kell a gazdaság minden szereplőjére vonatkoznia.

Majd Csányi Sándortól is idézett egy mondatot: „nem új adókat kell kivetni, hanem a régieket kell beszedni”. Az EKÁER és az online pénztárgépek bevezetésnél is kamarai támogatást kapott a kormányzat – jegyezte meg.

Gazdaságpolitika és az kivándorló fiatalok

Orbán ezután hosszan elemezte a gazdaságpolitikai lehetőségeket. Szerinte üzletemberekre viszont nem lehet bízni a gazdaságpolitikát. „Egy kormány sose irányítja a gazdaságot, hanem a gazdaságpolitikát irányítja” – mondta a miniszterelnök.

Ezután néhány megfontolást említett Orbán a gazdaságpolitikával kapcsolatban. Elsőként a külföldön élő magyar fiatalokat hozta fel. Orbán szerint a „legmozgékonyabb és legbátrabb” fiatalokat nem lehet megakadályozni, hogy ne menjenek külföldre. „A magyar fiatalban működik az a vágy, hogy a világot meg kell ismerni. Menni kell, ez benne van a magyar fiatalokban. Ennek megakadályozása dőreség” – fogalmazott Orbán. A miniszterelnök úgy látja, a versenyképességi szempontból meghatározó fiatalok mindig el fognak menni. Ahhoz kell „sütnivaló”, és ahhoz kell gazdaságpolitikát csinálni, hogy hazahozzák őket.

A legnagyobb kérdés

Ezután Orbán áttért arra, amit a politikailag a legfontosabbnak nevetett. A miniszterelnök úgy látja, nem lehet olyan stratégiát folytatni, amely a politikai bizalmat megtartja, de alacsony foglalkoztatásra épít. De lehet olyan döntéseket is hozni, amely megteremti a magas foglalkoztatást. Itt a stratégia központjában az áll, hogy akik dolgoznak, az adók befizetése után minél jobban keressenek.

Orbán szerint Magyarországon viszont már létrejött a munkában és az adózás csökkentésében érdekelt társadalmi többség. „Szerintem most ott vagyunk, hogy lehet adócsökkentésre, munkahelyteremtésre épített politikát építeni” – tette hozzá. Ma egy üzlet- piac- és növekedésbarát politikai alaphelyzetben vagyunk. Ehhez az üzleti közösség és a politikai oldal gazdasági szakemberei ezt ki tudják-e használni? Ez lesz a következő évek legnagyobb kérdése a miniszterelnök szerint.

Új döntési rendszer az EU-s forrásoknál

Orbán emlékeztetett: az eddig lehívott EU-s források 60 százaléka a gazdaságba jutott. Szerdán ugyanakkor a kormány „még Orbánt is meglepő bátor döntést hozott” – folytatta a miniszterelnök. Átalakították az EU-s pénzek intézményrendszerét, mert a cél, hogy a források nagyrészt a gazdaságba kell eljuttatni. Kérdés, hogy képesek leszünk-e, hogy a megfelelő pályázatokat kiválasztani.

Az előző napi kormánydöntést ismertetve elmondta: a korábban kiszervezett pályázati döntési rendszert megszüntetik, és felállítanak egy, az államigazgatásban dolgozókból álló pályázatbíráló szaknévsort. A kormányfő szerint ez a szisztéma gyorsabb és átláthatóbb lesz. A pályázat kiírások és megírásakor determinálódtak a döntések, ez a gyakorlatot ezzel megszüntetik. Március 15-ével megalkotják az ehhez szükséges döntéseket.

A miniszterelnök egyúttal visszaszólt az EU-nak is, miszerint „a Magyarországra juttatott pénzért nem tartozunk hálával".

Felhők a pénzügyi egyensúly felett

Megismételve Varga Mihály szavait, aki történelminek nevezte, ami az év első két hónapjába volt a költségvetésben. Részleteket itt olvashat >>>>

Kijelentette, hogy nincs pénzügyi egyensúlytalanság Magyarországon. Orbán Viktor azonban súlyos felhőket lát kirajzolódni az európai egyensúlytalanság egén. Franciaországot és Olaszországot említette, ahol úgy tűnik, nem átmenti jellegű, hanem egy hosszabb távú pénzügyi egyensúlytalanság felé haladnak az országok. Ezt a szocialista kormányok számlájára írta a miniszterelnök. „Elképzelhető egy fordulatsor, ami következménye lesz az eurózónára, az európai gazdaságra, és amely kedvezőtlenül érinthet minket is”.

Érdekek

Összefoglalta, hogy mit tekintett a legfontosabb gazdasági érdekeknek az előttünk álló évben. Orbán a gazdasági növekedés 3 százalékos szinten tartását nevezte meg, amelyet szerinte jó gazdaságpolitikával el lehet érni. De ehhez kell a bürokráciacsökkentés. "Ez a csökkentés nem arról szól, hogy a bürokraták az ellenségeink lennének. A leépítés ne érzelmileg túlfűtött, magyar ember ellen elkövetett attak legyen. Megváltozott a magyar gazdaság szerkezete, de a bürokratákra szükségünk van, de másmilyen feladatkörben. Mivel ez sok érdeket sért, rendkívül érzékeny folyamat lett" - jegyezte meg

Elkaszált cafeteria helyett?

A miniszterelnök ezután elismerte, nem vitás, hogy alacsonyak a bérszintek Magyarországon. Orbán úgy látja, hagyományos eszközökkel nem lehet béremelést végrehajtani. Ehhez új eszközre lesz szükség. Megemlítette az Európai Bizottság által „szétzúzott” cafeteria-rendszert.

Kérdés, hogyan lehet a rejtett kettős bérrendszert, nyílt kettős bérrendszerré tenni. Ugyanis 2017 után nem tudjuk fenntartani a cafeteriát, mert az Unió megtiltotta. 2016 június elsejéig ezért ki kell dolgozni, hogy "a lehető legkisebb kockázattal hogyan lehet megteremteni a kettős bérrendszert". Ehhez a cafeteriát pedig készpénzesíteni kell úgy, hogy a munkáltatók nem veszítsék el az adózási kedvezményüket. Ehhez szakmai megbeszélésre hívta a kamarát. Ez az egyetlen módszer Orbán szerint, ami a gazdaság teljesítményétől nagyobb bérnövekedést tesz lehetővé.

Államadósság csökkenése, szétszedett költségvetés

„Itt nem érdemes lapos ívű terveket megfogalmazni. Felcsövesedtünk, ahogy a politikai szlengben mondják" - folytatta a miniszterelnök beszédét. Orbán azt kérte Varga Mihálytól, hogy a jövő évi költségvetésen próbálják meg kettéválasztani, különítsék el a működtetés, fenntartás költségeit a fejlesztéstől. Azaz csak fejlesztésre lehessen hitelt felvenni, az állam működtetésére és fenntartására pedig ne lehessen többet költeni, mint amennyi rendelkezésre áll.

Teljes foglalkoztatás

Orbán szerint nem lehet feladni azt a politikát, hogy "dolgozni kell, hogy mindenki csináljon valamit". A közmunkából minél több embert kell átvinni a munka világába. A rendszernek ugyan van elakadása, nem lépnek át elegen a közmunkából (Ez a szám mindössze 15 százalék.)

250 ezer ember azonban még a közmunkában sincs. Orbán szerint megvan a költségvetésben az összeg, amivel minden embernek munkát lehetne adni Magyarországon. A költségvetésben van annyi pénz, amiből minden embernek munkát lehetne adni. A közmunkánál ezért egy alacsonyabb szintű munka kidolgozásán dolgozik a kormány, részleteket nem árult el a miniszterelnök, de ebbe a programba legalább 100 ezer ember tudna dolgozni.

Veszélyek

A miniszterelnök ugyanakkor a gazdaságot fenyegető több veszélyt is megnevezett beszéde végén. 3 ilyet említett:

1. Saját magunk: itt az államadósságot említette. 1990 óra a 2014-es év volt, amely nem törte meg a pozitív gazdasági folyamatokat a költségvetésben. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy 2018-ban is úgy gondolják az emberek, hogy a kormányzat folytathassa a politikát munkát.
2. Ezután a népvándorlással és a migrációval szembeni védekezést nevezte a legfontosabb veszélynek. Magyarország kulturális homogenitása a legnagyobb gazdasági előnyünk lesz – véli Orbán.
3. Az EU stagnálása a harmadik veszély. Ezt nem tudjuk elhárítani, csak alkalmazkodni hozzá.

A munkások, a vállalkozások és egy jó koncepció kell a sikeres magyar gazdasághoz. Az osztályharcos gazdaságpolitikai gondolkodásmódot minél előbb hátra kell szorítani, most az érdek-egybefésülés időszaka jött el – zárta beszédét a miniszterelnök.