|
| Varga Mihály és Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján. Kép forrása: MTI |
"Fontos fordulóponthoz érkeztünk el, már arról lehet beszélni, hogy Magyarország hosszú távú versenyképessége szempontjából milyen programot kell kidolgozni, és hogy ehhez a gazdaság minden szereplője csatlakozni tudjon" - kezdte beszédét Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján.
Növekedni, de külső források nélkül
Varga Mihály fontosnak nevezte, hogy "számottevő külső források nélkül" is biztosítani lehessen a gazdasági növekedést. Ehhez több célkitűzést is megjelölt. Az első ilyen az adósságcsökkentés, a beruházások növekedése, de ugyanígy vigyázni kell a fiskális fegyelem betartására is. "Magyarország egyik előnye, hogy az ország sérülékenysége a legnagyobb mértékben csökkent" - tette hozzá a miniszter.
Varga szerint folytatni kell a fegyelmezett költségvetési politikát, hogy belátható időn belül hiány nélkül működjön a magyar állam, szükség van egy rugalmas szakképzési rendszerre, továbbra is a bürokrácia csökkentésére.
Partiképesek vagyunk
Varga szerint a gazdaság növekedése tartós növekedési pályán van. Elértük, hogy a közép-kelet európai országokhoz képest „partiképesek” vagyunk. A miniszter ide sorolta, hogy 7,5 százalék volt az ipar növekedése Magyarországon. Ha a mostani növekedési ütem fenntartható, akkor 30 százalékra is emelkedhet az ipari termelés a GDP-n belül. "A következő évek növekedésének egyik záloga az ipar fejlesztése. Ehhez dolgozták ki a nemrég ismertetett Irinyi-tervet is" - mondta Varga.
Az élvonalba akarunk kerülni
Az Irinyi-tervvel azt akarják elérni, hogy Magyarország fel tudjon zárkózni az EU legiparosabb államai közé. Reményeik szerint az iparstratégia jegyében tartani lehet a növekedési ütemet. "Át kell állni egy innováció-vezérelt gazdaságra" – jegyezte meg a miniszter.
7 fejlesztendő területet nevezett meg Varga, köztük a védelmi ipart is. Járműgyártás kapcsán kitért arra, hogy az elektromos járműgyártás fejlesztése is elengedhetetlen. Az Irinyi-terv alatt pedig "Ipar 4.0" tervet dolgoztak ki, amely felkészíteni a gazdaságot a digitális változásokra is. Az Irinyi-tervől bővebben itt olvashat >>>>
„Alapvető kérdés, hogy mindehhez van-e elég pénz?” – mondta a miniszter. Varga elmondta, 2020-ig rendelkezünk uniós forrásokkal, amelyeknél fontos a jó kihelyezés, a K+F, és a kkv-k fejlesztése itt prioritás. Másik új elemként, az iparfejlesztésnél hozták létre azt a támogatási programot, amely a fejlődésre képes vállalatokat támogatják. A beruházások forrásainál pedig a meglévő adókedvezmények, amelyek a beruházásokhoz köthetők, ezeket továbbra is meg kívánja tartani a kormány. Ennek is köszönhető, hogy a magyar beruházási ráta tavaly 21,5 százalékra nőtt.
Nincs még vége a NAV átalakításának
A miniszter szerint a politika alapjai változatlanok: a családok és a vállalkozások támogatása. A NAV-nál történt változásokkal kapcsolatban a miniszter elmondta, 5 százalékkal csökkent az adóhivatalnál dolgozók létszáma. Az átalakítás célja, hogy a gazdaság reális igényeihez idomuljon az adóhatóság is. "Ehhez azonban még nem zárult le az adóhatóság átalakítása" - jegyezte meg.
Foglalkoztatás, államháztartás
Varga további célként jelölte meg a munkába állók számának további növekedését is. Megjegyezte: a munkanélküliek száma megfeleződött, a rendszerváltás óta nem dolgoztak ennyien, mint most. Ezért a közfoglalkoztatást is tovább folytatja a kormány. Fontos ugyanakkor, hogy az itt dolgozó embereket egyre jobban vissza tudják vezeti a munka világába. "Változatlan a cél, senki ne ragadjon be a közfoglalkoztatásba" – tette hozzá a miniszter.
Hiány nélkül működő állam
Utolsó célként jelölte meg, hogy a magyar államháztartás működése hiány nélkül történjen. Egyúttal történelmi eredménynek nevezte, hogy az év első két hónapban pozitív szaldójú lett a költségvetés. Ez kinyitja azt a lehetőséget, hogy a további adócsökkentésre, bérnövekedésre, vagy arra, hogy a beruházásokat támogassák. A magyar államháztartás stabil pályán történő fenntartása továbbra is cél – jegyezte meg a miniszter beszéde végén.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
