|
| Tanévnyitó a nyíregyházi Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolában 2017. szeptember 1-jén. Illusztráció. (Forrás: MTI Fotó, Balázs Attila) |
Felháborodást és értetlenséget okozott a köznevelési törvény nyári módosítása, amely elvette az óvodáktól az iskolaérettség megállapításának felelősségét. Eddig az óvodavezetőtől kérhette a szülő, hogy maradhasson még egy évet a 6. évét betöltött gyermeke az intézményben, illetve az óvoda is javasolhatta az iskolaérettségi vizsgálatot a Pedagógiai Szakszolgálatnál (lánykori nevén a Nevelési Tanácsadóan), ha a szülővel ellentétesen iskolaéretlennek látták az érintett kisfiút vagy kislányt. Ezt a fontos szakmai feladatot vette el a kormány azzal, hogy rendeletével minimalizálni szeretné a 6. életév után az óvódában maradó nagycsoportosok számát. Úgy látják, az utóbbi időben jóval többen kérvényezték gyermekük érdekében ezt a lehetőséget, mint az indokolható lett volna.
„Az 1993. évi közoktatási törvény eddig a rugalmas beiskolázást helyezte előtérbe, ami a kudarc nélküli iskolakezdésről szólt. A gyerekek nem egyformák, egyéni érettségi fejlettségi szintjüket vette figyelembe a törvény, aminek módosítása épp ez alól húzta ki a talajt sok család alól” – mondja Bukovics Judit, a budapesti Baross utcai Virágkoszorú Tagóvoda vezetője, aki nem érti, miért nem kérdezték meg a szakma véleményét erről az igen fontos dologban. Véleménye szerint a gyerekjogi törvény a gyerek érdekeit tartja a legfontosabbnak, de ezzel a döntéssel ez az alapvetés sérülhet. Bár központi továbbképzésen kaptak hivatalos tájékoztatást a döntésről, úgy gondolják, ezzel a kormány túl liberálisnak találta a jól működő rendszert.
„Nem tudjuk és nem ismerjük azt a harminc külsős szakértői gárdát, akit az Oktatási Hivatal felkért a kérelmek elbírálására, de mi jobban el tudtuk dönteni, hogy iskolaérett-e a gyerek, aki hozzánk járt akár évekig.”
A 80 fős óvódában 5 iskolaéretlen gyerekük marad jövőre is, december 31-ig ugyanis a Józsefvárosi Pedagógiai Szakszolgálattal teljes egyetértésben hozták meg döntésüket. Az óvódavezető költői kérdése az, hogy vajon adnak-e egy kísérleti évet ennek, hogy a törvény beválik-e, vagy sem? Mert ha ez bevett gyakorlattá válik, ismét a hátrányos helyzetű családoknak lehet nehezebb, akiknek gondot jelenthet a hivatalos dokumentumokkal ellátott kérelem beadása.
A Zalaegerszegi Csillagközi Óvódába 60 iskolába készülő gyerek jár, ebből 1-2 gyerekről tud Kemendi Györgyné intézményvezető, hogy a szülők gondolkoznak a kérelem beadásán. Anélkül, hogy kommentálná az új helyzetet, azt mondja, tudomásul veszik a változásokat, s a lehetőségeikhez mérten a szülők mellett állnak. Náluk is járt a szakértői bizottság, alapos tájékoztatást kaptak arról, hogy szükségtelenné válik óvódájuk jelzése a Pedagógiai Szakszolgálat felé. Ennek ellenére ugyanúgy folyamatosan figyelemmel kísérik a gyermekek fejlődését. Az pedig majd kiderül, hogy a gyerekek hogyan tudnak majd megnyilvánulni egy külső, objektív helyzetben, ismeretlen felnőttek között.
Illett volna megkérdezni a gyermekkel foglakozók szakvéleményét
Pécsen, a Nyugati Városrészi Óvoda vezetője, Dr. Battyáni Istvánné szerint valóban megfigyelhető egyfajta trend, hogy az elmúlt években több gyermek, az iskoláskorúak közel 30 százaléka maradt tovább az óvodában, de más-más okból. Elenyésző részük azért, mert a szülő családi okokra hivatkozott, esetleg valóban meg szerette volna várni, hogy gyermeke a „jó pedagógushoz” kerüljön. Másfelől viszont hatványozottan nő a különleges bánásmódot igénylő gyerekek száma. Hiszen sok a koraszülött, akik részképesség zavarokkal élhetnek, de sok a nevelés és az elvárások hiányában cseperedő gyermek. E komplex kérdésen túl mindenesetre az intézményvezető azt mondja, a szakmát az sérti, hogy a gyermekkel 3 évig foglakozó óvodapedagógusok véleményét nem kérik, és egyetlen vizsgálat alapján fogják eldönteni, hogy érett e a gyermek az iskolakezdésre vagy nem..
„Pécs Nyugati városrészében a 11 tagóvoda 374 tanköteles korú gyermekéből közel 89 gyereket érint idén az iskolaéretlenség. Az elmúlt hónapokban a Pécsi Járási Pedagógiai Szakszolgálat nem fogadta egy gyermekünket sem iskolaéretlenségi vizsgálatra. Egyrészt kapacitáshiányra hivatkoztak, másrészt etikátlannak tartottak január előtt iskolaérettségi vizsgálatot folytatni. Ugyanakkor azzal nyugtattak meg minket, hogy majd az Oktatási Hivataltól kapott eseteket nem fogják kapásból elutasítani, mindenkit becsületesen megvizsgálnak. Bár a jogszabály roppant kevés időt adott nekik erre márciusig.”
Most minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy segítsenek a szülőknek az Oktatási Hivatalhoz a kérelmeket benyújtani. Ők továbbra is évente kétszer, a gyermek fejlettségéről óvodai szakvéleményt állítanak ki, s javasolják, hogy ezt csatolják, vagy akiknek van, a korai fejlesztőtől kapott dokumentumokat is töltsék fel a kérelemhez. Az intézményvezető azt is fontosnak tartja megemlíteni, hogy sok szülőt ugyanakkor nem érdekli a gyermeke sorsa, vagy nem akar hivatalos ügyekkel foglalkozni és nem hajlandó kérvényt beadni az Oktatási Hivatalnak, még az óvodapedagógusok javaslatára sem. Ezért valószínűleg nagy számban fognak ezért olyan gyermekek bekerülni az első osztályba, akik nem értek meg az iskolára. Biztos, hogy ez a "gyermek mindenek felett álló érdeke", ahogy a köznevelési törvény ezt elvárja?
Európai uniós források is lesznek benne. 
