|
| Gyerekek egy kaszinó romjai között Caracasban, Venezuela fővárosában. EPA/MIGUEL GUTIERREZ |
Mint ismeretes, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerdán arra szólította fel Nicolás Maduro hivatalban lévő venezuelai államfőt, hogy álljon félre a venezuelai nép akaratát tükröző legitim vezető, Juan Guaidó érdekében. Venezuelában az elnök és a parlament konfliktusában a hadsereg szava döntő lesz és az elmúlt órákban számos sajtótermék jelentette ki ex catedra, hogy a fegyveres erők Maduro elnököt támogatják.
Nos, ez nem ilyen egyszerű: a hadsereg vezetése, akiket Maduro személyesen választott ki és akiket egyes sajtójelentések szerint illegális drogüzletekkel tart pórázon, valóban még a rezsimet támogatják. De a hadsereg közkatonáinál és Bolivári Nemzeti Gárdánál már megindult a demoralizáció, amely már a főtiszteket is elérte.
Átálló biztonságiak
Valóban, a venéz hadsereg egyes tisztjei már 2017 őszén titkos tárgyalásokat kezdtek amerikai tisztekkel Maduro megbuktatásához kérve segítséget. Akkor ezt még Washington elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy az összeesküvés nincsen kellően előkészítve. Mára viszont megváltozhatott a Fehér Ház és a Pentagon álláspontja.
Valóban, a 2 millió százalékot közelítő inflációs rátával sújtott nagy kiterjedésű ország egyes részei felett az elmúlt napokban Maduro már elvesztette az ellenőrzést. Carabobo szövetségi államban például a rendőrség tegnap egyenesen átállt a nép oldalára és őket védi az elnök elnyomó gépezetétől.
A világot alaposan megosztotta a venezuelai hatalmi harc. Figyelemre méltó, hogy bár a brazil jobboldal hónapok óta rendkívül harcias nyelvezetet használt a venezuelai rezsimmel szemben, tegnap Hamilton Mourao alelnök kizárta egy brazil katonai beavatkozás lehetőségét.
Putyin dönt
|
| Káncz Csaba |
Szergej Rjabkov orosz külügyi államtitkár viszont tegnap óvta a Trump kormányzatot a „katasztrofális forgatókönyvtől”, amely szerinte egy esetleges katonai beavatkozás lenne a térségben. Az orosz katonai hírszerzés korábban felfigyelt a feszültség emelkedésére, így az orosz sajtó már a múlt hónapban beszámolt arról, hogy Moszkva állandó jelleggel telepíthet nehézbombázókat Venezuelába. Ez irdatlan sok pénzbe kerülne, de lehet, hogy a mai geopolitikai viszonyok között a kínaiak szívesen megfinanszíroznák. December közepén mi is beszámoltunk arról, hogy a Kreml két szuperszonikus nehézbombázót küldött ideiglenes jelleggel Caracasba.
Krajcsír Lukács külügyi szakértő a mostani venezuelai és az 1961-es kubai helyzet hasonlóságára hívta fel a figyelmet a szociális médiában. 1961 elején ugyanis Castro kubai elnök 48 órát adott a leköszönő, béna kacsa stádiumban lévő Eisenhower-adminisztrációnak, hogy vonja ki diplomáciai személyzetét az országból. Washington erre válaszul 1961. január 3-án megszakította a diplomáciai kapcsolatait Kubával. Moszkva, látva az amerikai-kubai viszony elmérgesedését, immáron nyíltan Havanna mellé állt és anyagi-katonai támogatást adott Castrónak.
A diplomáciai kapcsolatok megszakadásával elhárult az utolsó akadály a régóta tervezett - és a KGB által már ismert - CIA akció elől: az amerikai bázisokon kiképzett kubai emigránsok partraszállása a Disznó-öbölben. Annak a felsülésnek lett aztán a következménye a hidegháború legforróbb időszaka, a kubai rakétaválság 1962. október 14-28. között.
Szijjártó Péter leköszönő külgazdasági és külügyminiszter volt a Telex vendége, az interjúban több téma is előkerült.
