|
| Volodimir Zelenszkij, Angela Merkel, Emmanuel Macron és Vlagyimir Putyin a normandiai négyek csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón, 2019. december 9-én, Párizsban. (Fotó: Reuters/Charles Platiau/Pool) |
Négy hónap múlva újabb csúcstalálkozót tartanak a kelet-ukrajnai helyzet rendezéséről a "normandiai négyek", azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország - jelentette be hétfő este Emmanuel Macron francia elnök a négy ország vezetőjének Párizsban megrendezett megbeszélése után.
"Előreléptünk a csapatkivonás, a fogolycsere, a tűzszünet és a politikai rendezés kérdésében, és azt kértük minisztereinktől, hogy egy újabb, négy hónap múlva esedékes csúcstalálkozóig dolgozzák ki Kelet-Ukrajnára vonatkozóan a helyi választások megrendezésének részleteit" - mondta a francia államfő Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint Angela Merkel német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján.
A párizsi Élysée-palotában tartott megbeszélés elsődleges célja az volt, hogy három év után életre keltse a 2015-ben Minszkben aláírt békemegállapodást. A "normandiai négyek" legutóbb 2016-ban tartottak csúcstalálkozót Berlinben.
Most két és negyed órán át tárgyaltak négyen. Majd következett Putyin és Zelenszkij kétoldalú tárgyalása, amely a francia szervezők szerint a tervezett háromnegyed óra helyett másfél órán át tartott. Az utolsó tíz percben a két elnök négyszemközt tárgyalt. Ezután következett a négy vezető közös sajtótájékoztatója.
Zelenszkij most először találkozott személyesen Putyinnal, és jóllehet több intézkedésben is megállapodtak az ukrajnai békefolyamat beindítása érdekében, - mint mondta - a politikai kérdésekben nem értettek egyet, és emiatt ő elégedetlen.
Az ukrán elnök beszámolója szerint megállapodás született egy újabb, "mindenkit mindenkire" elv alapján történő fogolycsere tető alá hozásáról december 31-ig, a Donyec-medencei frontvonal újabb három pontján hajtanak végre csapatszétválasztást, valamint az év végéig teljes, átfogó és korlátlan tűzszünet lép életbe a Donyec-medence harcok sújtotta övezetében.
Hozzátette: a megbeszéléseken hangsúlyozta, hogy a kérdések átfogó megoldása lehetetlen a fő alkotóelem, a biztonság szavatolása nélkül. Kijelentette, hogy Ukrajna bizonyos dolgokra soha nem lesz hajlandó, nem válik például szövetségi állammá, és nem mond le területről. A Krím félszigetet és a Donyec-medencét Kijev változatlanul Ukrajna részének tekinti - mondta.
Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy helyreállíthassa az ellenőrzést az orosz-ukrán államhatár teljes hosszán - szögezte le. Zelenszkij közölte: Putyin orosz elnökkel ellentétes véleményen van a határellenőrzés és a választások kérdését illetően. Ragaszkodik ugyanis ahhoz, hogy előbb álljon helyre az ukrán ellenőrzés a teljes határszakaszon, és csak ezután tartsák meg a helyhatósági választásokat a Donyec-medence ideiglenesen megszállt területein, míg az orosz elnök előbb választásokat követel, és utána ígéri a határ fölötti ellenőrzés visszaadását Kijevnek.
Az Ukrajnán átvezetett orosz gáz tranzitszerződéséről az elnök annyit mondott, hogy a kérdést "feloldották", és szakértők szintjén tárgyalnak tovább a részletekről, remélhetőleg az év végéig megállapodnak.
Vlagyimir Putyin elégedetten nyilatkozott a párizsi csúcstalálkozó eredményeiről. "Yes, I am happy (Igen, elégedett vagyok)" - jelentette ki angolul a csúcsról tudósító újságíróknak az Elysée-palotában rögtön a kétoldalú találkozó után. A közös sajtótájékoztatón pedig elmondta, hogy fontos lépés történt a feszültség csökkentése érdekében.
"Az a tény, hogy egymás mellett ülünk, már önmagában fontos eredmény" - vélte Emmanuel Macron, aki a kelet-ukrajnai helyzetet "nyílt sebnek" nevezte "az európai kontinens közepén".
"Még nagyon sok munka vár ránk, de az a benyomásom, hogy megvan a jó szándék a nehéz problémák megoldására" - mondta a sajtótájékoztatón Angela Merkel, pozitív jelként értékelve a tűzszünet megerősítését, az újabb fogolycserét az év vége előtt és a csapatszétválasztásokat március végéig.
A négy vezető megállapodott abban, hogy a politikai konfliktusok meghaladásának reményében megbízzák külügyminisztereiket a kelet-ukrajnai választások "politikai és biztonsági feltételeinek kidolgozásával" az újabb, négy hónap múlva esedékes csúcstalálkozójukig.
A négyes találkozó előtt Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalt egymással. Napirendjükön szerepelt a két orosz diplomata Berlin általi kiutasítása nyomán kialakult helyzet rendezése. A német külügyminisztérium szerdán arra hivatkozva minősítette nemkívánatos személlyé az orosz nagykövetség két munkatársát, hogy az orosz hatóságok Berlin szerint nem működtek kellőképpen együtt egy augusztusi berlini gyilkosság felderítésében, amelynek áldozata egy Moszkva által terroristának minősített, georgiai állampolgárságú csecsen emigráns volt.
Putyint megkérdezték a sajtótájékoztatón, hogy Oroszország milyen választ ad két diplomatájának kiutasításra, mire ő azt mondta: "Az ilyen esetekben íratlan szabályok vannak. Ha az egyik fél kiutasítja a másik diplomatáit, akkor a másik is ezt teszi válaszul."
Bíztatóan indult 2026, de a január már nem volt ilyen rózsás. 
