A 2015-ös év 11.72°C-os középhőmérsékleti értékkel 1901 óta a harmadik legmelegebbnek bizonyult, s 0.2°C-kal maradt el az eddigi legmelegebb 2014-es évtől – írja időjárás-értékelőjében az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Esőből nem volt kiemelkedően sok
Érdekesség, hogy ezúttal több alkalommal, hosszantartó hőségriadók léptek érvénybe, amelyek a nyári időszak aszályhelyzeteit súlyosbították. A 2015-ös év csapadékhullás szempontjából átlagosnak tekinthető az 1901-től induló adatsorban.
|
| Fotó: MTI/EPA/Jacek Turczyk |
Az elmúlt évekhez hasonlóan a nyár jelentős része száraznak bizonyult, azonban kivételt képez ez alól az augusztusban lehullott nagymennyiségű csapadék. Az éves átlagos csapadékösszeg 538.9 mm, mely a sokéves átlag 92 százaléka.
Egy kivétellel az összes hónap jelentősen melegebb volt a megszokottnál. A legnagyobb pozitív anomália augusztusban jelentkezett, a havi átlag 2.8°C-kal magasabbnak adódott a normálnál. Ezt követi a január (+2.7 °C), illetve a július (+2.3 °C), és a december (+2.3 °C).
Mindezek eredményeként az augusztus a 3., a július a 2. és a január pedig a 7. legmelegebb augusztus, július és január, de az első 20 helyezett között szerepel még szeptember és június hónap is. Az április és a május havi középhőmérsékleti értékek megegyeznek a sokévi átlaggal. Ezzel együtt 2015-höz köthető a 6. legmelegebb tél és a 4. legmelegebb nyár az 1901-ben kezdett jegyzés óta.
A világ is egyre melegszik
Hosszantartó hőhullámok és hőségriasztások jellemezték a 2015-ös nyarat, ezért nem meglepő, hogy a nyár középhőmérséklete magasabbnak bizonyult a sokéves átlagnál. 2015 a harmadik legmelegebb év hazánkban adatsoraink 1901-es kezdete óta, és a legmelegebb év globálisan 1850 óta.
Az éves átlagos csapadékösszeg 538.9 mm, mely az 1981-2010-es átlag 92 százalék-a. Kiemelkedőnek számít a januári és az októberi csapadékmennyiség. Előbbi 86 százalékkal, az utóbbi 169 százalékkal haladta meg a normálértéket. Az április, a június és a december igen száraz hónapnak bizonyult.
Védettek vagyunk a széltől
Országos átlagban a szélsebesség évi átlaga 2–3.5 m/s között változik, ez alapján Magyarország mérsékelten szeles területnek minősül.
A havi átlagos szélsebesség éves menetében általában márciusban és áprilisban jelentkezik a maximum, míg a legalacsonyabb értékeit augusztusban, októberben és decemberben veszi fel.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
