|
| Simicskó István honvédelmi miniszter, Vizi E. Szilveszter, a MAT elnöke és Colleen Bell amerikai nagykövet. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd |
Eddig úgy tűnt, hogy Bell nagyköveti kinevezése és André Goodfriend ügyvivő távozása enyhítette a két ország igen feszült viszonyát, az amerikai diplomata tartózkodott a kemény bírálatoktól. Mostanáig. A Corvinus Egyetemen tartott értékelését Bell azzal kezdte, hogy barátként és szövetségesként az őszinteség nevében beszél aggodalmairól, aztán félórás beszédének jelentős részét a kritikának szentelte – írja a 444.hu.
Amerikai befeketetők arról panaszkodtak a nagykövetnek, hogy kiszámíthatatlan és átláthatatlan a magyar adózási szabályozási rendszer. Így hiába jó az infrasturktúra és képzett a munkaerő, nem lehet kihasználni a lehetőségeket teljesen. Ahogy mondta: A cégek ott fognak befektetni, ahol átláthatóság és kiszámíthatóság van, ahol a piaci feltételek szabadok, tisztességesek és átláthatóak. Szükséges, hogy a befektetők képesek legyenek előre kiszámítani a vállalkozásaikat érintő szabályozók és adók hatásait. Különben a bizonytalanság költségei sok potenciális befektetőt ki fognak árazni a piacról.
A nagykövet aggódik a magyarországi korrupció miatt is. A korrupció megakasztja a növekedést, megfojtja a befektetést, megtagadja az emberektől a méltóságot és aláássa a nemzetbiztonságot. A magyarországi korrupció súlyos aggodalmakra ad okot -- és teljesen világos, hogy amint azt hallottam, és amint azt a közvéleménykutatások rendre kimutatják, a magyar átlagemberek szemében is ez az egyik legkomolyabb probléma. Mindenütt, ahol a rendszerszintű korrupció hatékonyan aláássa a tisztességes kormányzást, termékeny talajt hoz létre a polgári nyugtalanság, a kormányzattal szembeni ellenállás, sőt még az erőszakos szélsőségesség számára is - mondta Bell.
|
Tanácsokat is adott, hogyan kell harcolni a korrupció ellen: - A közbeszerzési rendszerek megreformálásával. - A választott tisztségviselők elszámoltatásával, beleértve azt is, hogy a választott tisztségviselőt kötelezzük arra, hogy fedje fel a vagyoni helyzetét. - És azzal, hogy bizalmat építünk az állampolgárokban azáltal, hogy szabadon hozzáférhetővé teszünk számukra minden olyan információt, amely közvetlenül érinti őket. Szerinte az emberek bizalmát azzal lehetne megnyerni, ha értesülének a bíróságok által korrupicó miatt kiszabott büntetésekről. |
És átláhatóságot sürgetett a paks atomerőmű bővítésénél is: megváltoztatná a felállást az energiaszektorban, ha a nyilvánosság láthatná a Paks II. nukleáris megállapodás részleteit. Azt várjuk a magyar kormánytól, hogy növelje az átláthatóságot, és kezdje azt ennek a megállapodásnak a részleteivel. Egy szabad, tisztességes és nyitott energiapiac nagy különbséget jelent majd. A kormányon belüli rendkívüli titkolódzás ellentétben áll az átláthatósági törvények szellemével.
Aggódott a civil szervezetek vegzálása miatt. Mint mondta, idén is folytatódott a civil szervezetek ellen 2014-ben kezdett szigorú kormányzati fellépés amiatt, mert állításuk szerint az ellenzéket támogatják és külföldi ügynökök. Volt egy pont, amikor több mint 50 NGO-t auditált a kormány, köztük az összes prominens emberi jogi ellenőrző szervezetet, valamint a független civil társadalom támogatóit - mondta Bell, aki szerint szerencsére a magyar igazságszolgáltatás nyújtott bizonyos védelmet a célba vett civil szervezeteknek.
Választási törvény, média
A nagykövet megjegyezte, hogy az új magyar alaptörvényhez az elmúlt években fűzött módosítások csökkentették az Alkotmánybíróság függetlenségét, például azzal, hogy a már nincs politikai konszenzus az új tagok megválasztásánál, a bírákat pedig korlátozták abban, hogy az alaptörvény módosításinak érdemeiről döntsenek.
Új elem az amerikai kritikákban a médiapiac állami manipulálásának élés bírálata. Bell szerint Magyarország nem olyan hely, ahol az újságírókat bebörtönzik és megkínozzák. De aggódnak a koncentrált médiatulajdon és az állami médiának juttatott hangsúlyos támogatások miatt.
A nagykövet megemlítette a választási törvényt is. Változásokat szorgalmaznak a kampányfinanszírozásban, hogy nagyobb legyen az átláthatóság és kevesebb legyen az alkalom a korrupcióra, és kritikusan figyelik a választási körzetek újrarajzolását, és azt, ahogyan az országhatárokon túli állampolgárok ezrei leadhatják a voksaikat.
MI van a menekültekkel?
Kitért a menekültügyre is: minden szuverén államnak joga van megvédeni saját határait. Ugyanakkor a nemzetközi közösség tagjaként minden államnak alapvető kötelessége megsegíteni a biztonságot kereső menekülteket. Annak, ha intoleráns módon szólnak a menekültekről – akik a világ leginkább kiszolgáltatott csoportjaihoz tartoznak – vagy xenofób jelzőkkel betolakodónak, esetleg ellenségnek nevezik őket, nincs helye a megoldás keresésére irányuló erőfeszítésekben. Meglepő, hogy egyesek mégis ilyen beszédhez folyamodnak, hiszen Magyarország jobb ennél. Az a Magyarország, amelyet én ismerek, elég erős ahhoz, hogy a lehetőségeket lássa meg, és ne a fenyegetésekkel foglalkozzon. A magyar nemzet önazonossága messze nem oly’ törékeny, hogy pusztán az ellenségei és a fenyegetések határozzák meg azt. Magyarország elég erős ahhoz, hogy az országot legjobb tulajdonságai, a magyarok legjobb eredményei, legnagyszerűbb hozzájárulásaik és történelme legbüszkébb pillanatai határozzák meg. A magyar nép bátorságát sosem ellenségei tulajdonságai határozták meg, hanem mindig saját erősségei és eltökéltsége.
Egyetlen dologban sikerült megállapodni az isztambuli béketárgyalásokon: a hadifoglyok és a holttestek kicserélésében. Egyelőre ez sem akar simán összejönni. 
