|
| Forrás: CSIRO/©Laura Romin & Larry Dalton |
Különös humora van a természetnek, ha végignézünk az állatvilág széles palettáján, van néhány rendkívül furcsa kinézetű vagy tulajdonságokkal bíró állat. Ott van a mexikói axolotl, amely lárvaállapotban éli le az életét, és gyakorlatilag bármely testrészét képes akárhányszor visszanöveszteni; a sáskarákok, amelyeknek összetett szemében 16 különböző fotoreceptor van, köztük 12 csak a színlátásért felel (az embernek összesen 3 van). Aztán pedig ott van a tudományt többszörösen is meglepő ausztrál csoda, a kacsacsőrű emlős.
Ilyen állat márpedig nincs!
Valami hasonló felkiáltással állhattak a 18. század európai felfedezői Ausztrália partjainál, amikor az első kacsacsőrű emlőst megpillantották – az öreg kontinensen sokáig úgy hitték, hogy egy ügyes hamisítványt vittek haza a felfedezők, az állat ugyanis hódfarokkal, vidratesttel és kacsacsőrrel rendelkezik. Még meglepőbb, hogy dacára madárszerű kinézetének és vízi életmódjának, a kacsacsőrű emlős – hisz neve is mutatja – emlősállat, igaz, tejét nem emlőkön, hanem a bőrén át izzadja ki és így táplálja tojásból kikelő kicsinyeit.
|
| Egy kacsacsőrű emlős csontváza. Forrás: Wikimedia Commons |
Ha mindez nem lenne önmagában elég furcsa, a kacsacsőrű emlős választja ki a világ legfájdalmasabb mérgét, amely bár nem halálos, ám még egy lórúgásnyi morfiummal sem lehet enyhíteni az okozott fájdalmat. A mérget jelenleg is vizsgálják a tudósok, hisz más fájdalomcsillapítókat és egyéb gyógyszereket (egyebek mellett stroke-túlélőknek és diabéteszeseknek szánt készítményeket) is készítenek mérgekből, főleg kígyókéból. A kacsacsőrű mérgével 2016 óta folytatnak kísérleteket, és egyelőre jó eredmények születtek a diabetikus készítményekben való felhasználásáról.
Magunknak csináltuk a bajt
Az antibiotikum felfedezése előtt a legkisebb sérülés, akár egy kertészkedés közben szerzett karcolás is az életünkbe kerülhetett, amennyiben az elfertőződött. Azóta rengeteg fertőzéssel számolt le az emberiség, hiszen elég csak elmenni az orvoshoz, és szinte bármire felírathatunk magunknak egy doboz antibiotikumot – amit egyébként sok háziorvos sajnos meg is tesz kérdés nélkül, például vírusok okozta felső-légúti betegségekre is. Magyarország éllovasnak számít a fölöslegesen beszedett antibiotikum mennyiséget tekintve, noha erre nem mindig van szükség - ha nem teljesen világos, mi a különbség vírus és baktérium között, úgy érdemes végignézni ezt a kis videót:
A problémát ma az ebből fakadó, úgynevezett antimikrobiális rezisztencia kialakulása okozza: az ész nélküli antibiotikum-szedéssel az emberi szervezetben élő, egyébként jótékony baktériumokat is simán kiirtjuk a szervezetünkből, például a beleinkben található, az immunrendszer bástyájául szolgáló baktériumokat. Ebben a „letisztított” környezetben aztán kellemes táptalajt biztosítunk a szuperbaktériumoknak, amik immár vetélytárs nélkül fejlődhetnek tovább, és igen gyorsan megtanulnak védekezni az antibiotikumok ellen.
A gyógyír: a kacsacsőrű tej
Az elmúlt kétszáz évben bőven volt ideje a tudománynak alaposabban megfigyelni ezt a különös állatot, a gyógyszergyártók figyelmének középpontjába azonban csak az utóbbi évben került. Az ausztrál székhelyű CSIRO egészségügyi kutatóközpont ugyanis talált egy rendkívül szokatlan, korábban nem látott alakú fehérjét a kacsacsőrű emlős tejében, amely felveheti a harcot ezekkel a rezisztens baktériumokkal szemben.
A Shirley Temple-fehérjének elnevezett vegyület a formájáról kapta a nevét: a fehérjelánc ugyanis csigamód tekereg, mint a gyermekszínész ikonikus loknijai, ez azonban lehetővé teszi, hogy rendkívül ellenálló legyen a baktériumokkal szemben. A kutatócsoport szerint a furcsa molekula azért jött létre, hogy védje a kis kacsacsőrű emlősök szervezetét, amíg eléggé megerősödnek ahhoz, hogy elhagyják az anyjukat. Mivel azonban nem csecsekből szopnak, hanem lenyalják az anyjuk hasán kicsapódó tejet, így szükség volt valamire, ami megakadályozza, hogy baktériumok telepedjenek meg a kicsapódott tejben.
|
| A kacsacsőrű emlős tejében található protein modellje, amelyet - formája miatt - Shirley-Temple fehérjének neveztek el. Forrás: CSIRO |
Az ausztrál kutatócsoportnak sikerült mesterségesen előállítania a vegyületet laborkörülmények között, így abban bíznak, hogy a felhasználásával hamarosan újfajta antibiotikumok és gyógykészítmények jelenhetnek meg a piacon, amelyek képesek lesznek legyőzni ezeket a szuperbaktériumokat. Kérdés csupán az, hogy megjelenhet-e egy még fejlettebb törzs, ami már ezekkel szemben is ellenálló lesz...
De jó előre szólnak, úgyhogy fel lehet rá készülni. 
